2014.04.13. 10:12
Egy darab vassal a Dunán - videóóóval!!
Megírta Szarvas Zoli is, de az In-Fisherman magazin is már tavaly novemberben, hogy a Sebile Vibrato az egyik, ha nem a legjobb vertikális süllőcsali. Mikor mentem feltankolni a crankster készleteket, készülve a tegnapi pecára, akkor a kezembe került ez a furcsa kis csali. Tökéletes küsz imitáció, két hármassal a fején és a farkán. Egy 21 grammost tettem a kosárba, azzal, hogy majd a powermesh-el kipróbálom. Ha szereti a süllő, szereti majd a harcsa is valamelyik visszaforgóban.
Tegnap ismét összeállt a banda és ismét kegyeibe fogadt minket az időjárás, parádés időben szállhattunk vízre.
Több helyet bejártunk, mindent próbáltunk, de sajnos kapásig nem jutottunk. Végül úgy 5 felé megálltunk egy teljesen új pályán, elég távol a bázistól, egy gát mögötti visszaforgóban. 3 méteres víz, bokros akadós tereppel, itt halnak kell lennie.
Végigdobáltuk a repertoárt, de nem adta. Nyilván most ölöm meg épp ezt a szériát, de már többször bejött, hogy egy süketebb periódus után teátrálisan felkonferálom a hős csalit, aki majd véget vet a sikertelenségnek. Így volt ez a Tiszán, Gyurinál a Disco Boy-jal, Csabával Gönyűn vagy a Holdon, egy zöld flitteres Sandrával és Március 3-án is a FishnDirt Boyband-del is egy flitteres karamell Sandrával is, mindhárom esetben akasztás lett a móka vége. Tegnap a Sebile Vibratot konferáltam így fel, beakasztottam a powermesh kapcsába és már repült is a húzós víz felé. Kirázta szinte a botot a kezemből, úgy veretett, ahogy vitte az ár és szépen kezdett jönni a langó felé. Nem tekertem, csak tartottam a botot és élveztem az erős veretést. Ahogy csendesedett a kis vashalacska, beleemeltem egyet. Aztán még egy emelés és elnehezedés. Rengeteg uszadék úszik most a Dunán, illetve a pálya is elég akadós, ezért mondtam is a srácoknak, hogy uszadék. Emelem húzom, lomha súly, semmi mozgás, húzom, húzom, aztán egyszer csak tovább megy a zsinór, mint kellene neki, egyenesen be a csónak alá!! Na ekkor indult be az uszadékom, egészen eddig semmi jelét nem adta az életnek, most viszont a rövid pórázon elkezd örjöngeni. De a powermesh-t és hűséges tatula cimboráját a 23-as tracer braid-del nem őrá optimalizáltam, így a kemény harc hamar véget is ér, egy szépséges kettes süllő csimpaszkodott a vibrato-ba. Tilalom van tudom, de megint az jutott eszembe, ami a múltkori balinnál is, hogy ez a kopoltyús is rég túlvan már a nászon, pedig még 2 hétig stop van rajtuk.
Amiért ez nem zavar különösebben, az az, hogy közben lassan, észrevétlenül beálltam én is a C&R csapatba, így hasonlóan a márciusi süllőhöz kétség nem fért hozzá, hogyan fog véget érni a tegnapi kaland. Persze ez is olyan, mint a paleo diéta, ezt sem szabad túlzásba vinni, olyan tuti nem lesz, hogy soha nem viszek el halat, ha megtalál egy hármas harcsa, neki biztos csusza lesz a játszópajtása aznap este, szóval nem fanatikusan és mindenáron, de megízleltem annak az ízét, hogy milyen egy ilyen nemes állatnak visszaadni a szabadságát, kicsit még azzal is etetem magam, hogy talán a túlélését is segítem ezzel a tapasztalattal (Perger Peti a Te csukád erre az ellenpélda :) szóval szeretem őket elengedni. Vallást nem fogok alapítani, de valahogy azt is érzem, hogy a folyó akkor ad szívesen, ha Te sem vagy mohó és nem veszed el mindenét.
Lali erről zseniális videót is készített. Így legyen belőled is C&R horgász! :)
Na szóval felavattam végre a powermesh-t és tatulát, kipróbáltam a vibrato-t és csak megerősíthetem, hogy mekkora gyilkos ez a kis viccesnek látszó halacska és találtunk egy újabb remek pályát magunknak!
Az én halam nem egy magányos hős volt, több süllőrablás is jött körülöttünk, ahogy a nap ment lefelé, Pisti Sandrája is kapott egy komoly támadást, a farka egy része bánta, Lali pedig már épp elemelte a csalit a vízről, amikor odavert a süllő, minket fröcskölve le a csónakban.
Sajnos több hal nem akart aznap fotót és hírnevet így még a teljes sötétség előtt hazatértünk.
Mostanra már tényleg a Duna lett a második otthonom, 29 év előnye van a Balatonnak, azt nem hiszem, hogy be lehet hozni, de egyre jobban szeretem ezt a folyót és talán a folyó is elfogadott már engem.
Pisz!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek