Az úgy alakult, hogy üzleti okból Washingtonba és Seattle-be utaztunk 2 kedves kollégámmal. Egy dolog volt biztos, hogy sok pénzt fogok költeni az Orvis szentélyben, de az, hogy életem első tintahal pecája is becsúszik igazi meglepetés volt! 

Sok feladat és sok utazás után ott álltam. 

Ismeritek ezt, ugye? Amikor nagyon messziről egy rég áhított és Magyarországról körülményesen elérhető horgászbolt előtt álltok. Visongtam, mint egy kisgyerek. Annyira megtetszett a legyezés, hogy elhatároztam komolyabban belevágok. Hol máshol kezdi ezt az ember, ha nem egy Orvis templomban. 

Peti instrukcióit követtem és Mike a helyi pró a segítségemre volt, így lett mindenem, amire szükségem van a kezdéshez. 

Brutális, hogy az orsóhoz tartozó kis füzet milliméterre pontosan szabályozza, hogy mennyi alátét zsinórt kell feltenni az általam vásárolt zsinór alá. Mike mesterien rakta össze a cuccomat és tanácsaival segített a kiegészítők összeállításában is. Csak a számokkal nem akartam még foglalkozni. 

Vettem egy Orvis Clearwater Kit-et is, a kötéshez. Petivel konzultáltunk erről is. 

Ez milyen? Itt csak csendben állni lehet és imádkozni. Igazi legyező oltár! 

Meglett mindenem, nem mondom meg mennyiért, de biztosan olcsóbban, mintha itthonról rendelem meg! ;) 

Na és akkor zúztunk Seattle-be. Kicsit más, mint Washington DC. 

A szállodából ki végig a Pike-on, le Waterfrontba, ez volt a terv. 11 óra, drogos fiatalok a lépcsőn, hajléktalanok alszanak a felüljáró alatt és köztük macska méretű patkányok korzóznak, ez nem a Lincoln emlékmű. 

Szóval átnyomultunk a mocskon és megérkeztünk a vízhez. Itt rohantunk Rick-be és a haverjaiba, akik nagy erőkkel pakolták ki a mólóról a tintákat. 

Amerika olyan hely, hogy ha elkéred Rick botját, hogy megfoghasd életed első tintáit, akkor Rick azonnal a kezedbe adja. Imádom Amerikát! 10 percet kaptam, ez elég volt a felejthetetetlen villámpecához. Meglettek az első tintahalak. A módszer nagyon egyszerű volt, az érzékeny jig bottal eldobtad a csalit 5-10 méterre a mólótól és vízközt jiggeltél, ameddig rá nem küldött egy tintahal. A kapás mindig elnehezedés volt. Szuper peca és még jobb lett volna, ha el is készítjük a saját fogást. Next time! 

Jöttek a kicsikék!

Nem akartam visszaélni Rick jóindulatával, megvolt az élmény! :) Ment tovább az este és a túra, ma pedig hazaértem és visszaugrom a darálóba, de már tervezzük, hogy még idén bevethessem az új orvis motyót!

Ki tudja, lehet, hogy egy év múlva már csak legyezek és sexy streamerekkel fogom a fekákat, balinokat, csukákat, süllőket! Visszatérünk még a témára! 

Piiiiisz

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.