Jaj, hol is kezdjem. Sok mindent szeretnék megírni. Talán a legfontosabb, hogy egy 25 éves álmom vált valóra május 3-án vasárnap reggel 10 körül. De kezdjük az elején.

 reggel_2.jpg

El Classico, aki még nem olvasott a Fish&Dirt horgászünnepről, azok kedvéért, ez a május 1-i hétvége és az okt 23-i hétvége neve minálunk, amikor Zsoltikám magyarba látogat németből és Pisti és néha Lali is tábort ver Balatonmáriafürdőn egy horgászat központú buli erejéig. Sok hal és sör, kevés alvás és fürdés. Ez a mi mottónk.

 us.jpg

Az idei csütörtökön délután indult, amikor 4:00-kor közöltem szeretett kollégáimmal, hogy önthetik a cuccot rám nyugodtan, mindent megoldunk, de szigorúan 5:00-ig, akkor ugyanis én pattanok innen el és irány a Balaton azonnal! Így is lett, hazavágta, motyó, kutya kocsiba be és irány az M7!

csip1.jpg

Zsoltika már landolt Márián, Pisti úton Komáromból, koncertről. Mikor megérkeztem, Zsolt még a kövön volt, gyorsan be is melegített 4 süllővel, csak, hogy a rozsdás tagok újra működjenek. 11-re Pistike is befutott, természetesen kocc a pálesszel, de eldöntöttük, hogy szakítunk a hagyománnyal és nem romboljuk le magunkat első este tökéletesen, mert klassz lenne kipróbálni, milyen szédülés, fejfájás és hányinger nélkül menni a kőre.

 part_1.jpg

Így is lett, meglepően felkészülten és frissen indultunk neki az első napnak. Az erős déli szél nem volt túl bíztató, de a körülmények miatt mégis optimisták voltunk, nem jött meg a nagy meleg túl korán, bármi becsúszhatott ma. Küsz sehol, nem baj fogunk pár pontyot. Nem fogtunk. Ellenben jöttek a kisebb süllők, főleg kő mellett vezetett pici gumikra. Nem kell mindig az awaruna, a balatoni halak nem annyira igényesek, mint a tiszai rokonok, a balzer haruto gumit is nagyon megszerették. Kövesek és süllők is tiszteletüket tették, de a nagyok elkerültek minket. Fontos, hogy mikor a Balatonra jövünk, átállítjuk a szemünket. A méret, ami mondjuk a Dunán pirinyó lenne, itt megsüvegelt példány. Nyilván nem olyan itt a tüskés közönség a kövezés környékén, mint a balatoni akadókon, ahol egy szobányi területről tehetséges sporthorgászok minden évben kirángatják az összes kapitális fogast, itt ritkán jönnek igazán nagyok. De nem is ez a lényeg. A móka és hogy ne unatkozzunk. Na persze azért legyen pár méretes példány is a sorban, mert igaz, hogy szép a süllő, de nagyon nagyon finom is. Szóval a 35 centis süllő már boldogság, napsütés, a 40 feletti pedig kiiirrááály!

 koves_1.jpg

A péntek a kövön telt, nyomtuk a pergetést, bolóztunk, mérsékelt sikerrel, de nem unatkoztunk. Aztán gondoltam egyet és a kis egyrészes berkley-re felpattintottam egy thrillt és dobtam Badacsony irányába. Nem láttunk balinrablást, de hátha. Tekerek kettőt és bumm! Nem balin, de akkor mi ez? Nincs idő gondolkodni, a hal brutál tempóval elindul balra, fogy a zsinór atom gyorsan! A dolgot nehezítette, hogy mellettem épp fárasztanak egy 9 kilós pontyot, de megoldjuk, átfűzöm magam a zsinórokon közben a kis pálca tarja a halat, ahogy bírja. A rakétám megcélozza a partot, ami 300 méterre van, én futok a kövön utána. Ekkor éreztem az ütéseket először a zsinóron, na akkor busa kizárva, harim van!! Kb 10 perc telt el, amikor már kezdtem elhinni, hogy ez végre, végre meglehet. Amikor már fogy az ereje az ellenfelemnek, már tudom néha húzni, akkor engedte el a horog. 125 centi nyálka a zsinóron, ennyi maradt utána.

Olyan ez, mint mikor megvernek és megaláznak egyszerre. Marad a teljes üresség, meg a harag. Nem is tudsz egyből pecázni, leültem és csak néztem magam elé. Fuck. Elment a sokadik. Én vagyok az, akinek szinte csak bukott harcsa sztorijai vannak. Maradt a bajszi a nagy misztérium, amit Magyarországon nem tudtam még feloldani. 2-3 kilósak jöttek már, de ez nem az volt.

 szopo.jpg

Péntek este, miközben én a harcsával harcoltam 2 kapitális pontyot kaptak ki mellettünk fenekezővel, ezért este megvitattuk változtatunk e.

A nagy dilemma. Mindig ez a nagy dilemma egy több napos pecán. Elterveztünk valamit, feladjuk azt egy nap után, és alkalmazkodunk a körülményekhez, változtatunk és próbálunk más módszerrel sikeresek lenni, vagy kitartunk a módszernél, várjuk, hogy bejön, de ezzel azt kockáztatjuk, hogy lemegy a 3 nap komolyabb siker nélkül. Mindkét taktikát követtük már, mindkettő hozott már sikert, de mindkettőbe bele is buktunk néha. Arra jutottunk, hogy változtatunk, és mivel ocsmány szar idő volt szombat hajnalban, kihagytuk a hajnali műszakot és reggel elmentünk a Keszthelyi horgászboltba beszerezni a kellékeket.

 gabor.jpg

Zsoltika pár botot is be akart újítani, hogy legyen normális szettje Magyarországon, mi pedig meg akartuk venni a kellékeket a fenekezéshez és esetleg egy fenekező harcsázáshoz, mert arról is hallottunk jókat a horgászoktól. A boltban nagyon kellemes meglepetés ért, az eladó srác felismert, igazából Pistit ismerte meg először, kiderült, hogy ő is lelkes Fish&Dirt olvasó. Vajda Gábor, aki maga is szenvedélyes pecás sokat segített, így hamar összepakoltuk a cuccokat, Zsoltika otthagyta a boltban Uganda éves GDP-jét és már készültünk is a délutáni menetre.

 

Zene, pezsgő és napsütésben szerelés Zsoltiék teraszán. Ez egyrészt hagyomány, másrészt majdnem olyan jó, mint a peca maga. A piócaszedés pedig könnyebb, mint gondoltam, a parti csatornákból egy csipesszel 15 perc alatt megvolt az esti készlet. Készültünk, változtattunk és szart sem fogtunk. Már a fenekezőkkel. Tök kuss volt. Se ponty, se harcsa, de még a taposott küszre sem mozdult rá egy rákon kívül senki, mintha ciánoztak volna. De mentették a napot a süllők, kősüllők és sügérek. Ilyen El Classico sem volt még. Jöttek délután is, mélyebbről, de a legszebbeket, így egy 37 centis kövest és egy 45 centis süllőt a kövezés mellől, a lábam alól kapáltam ki a verhetetlen, csodálatos és bámulatos 7-es SSR SFC-vel, ami sokszor segített már a Balatonon. A Duna a nagytesóé, a 9-es ott a király, de a Balcsin a 7-es a raj csávó.

suger_1.jpg

 zsocc_hal.jpg

pisti_hal.jpg

11188475_10153210300367435_1574868524261007471_n.jpg

sullo_1.jpg

Na és akkor eljött a vasárnap és a tökünk tele volt már a kőgáttal, botorkálással, elhatároztuk, hogy nyomunk egy nyugger csukázást a csatornán. László Tamás kolléga említette, hogy a csukeszek mellett a harik is mozognak, de mondtam is a srácoknak, minket ezek a problémák el szoktak kerülni. Mi mégis a tökéletes metszete a két halnak, ha csalit keresel? Abból is mi a legjobb sekély csatornákon? Természetesen Ottó bácsi kanala. A Lutra 16-os. Vettem még Keszthelyen egy szexi lángnyelves verziót, ez került a 45-ös fluoro carbon előke kapcsába. Sétálunk, sokat, nagyon sokat sétálunk, dumálunk, élvezzük, hogy itt vagyunk, aztán helyet választunk, és dobálni kezdtünk, csend és béke. Én itt kapkodva szoktam helyről helyre menni, de most valamiért csak állok, dobálok, élvezem a tökéletes nyugalmat és akkor kiveszi valaki a botot a kezemből.

Na jó, megpróbálja, de inkább nem adom, hanem adok neki egy horgot az arcába. Jó keményen. A szerkón nem fog múlni. A fix 45g Abu van a kezemben, rajta a sokat próbált procaster, 15-ös zsír új fonott, erős kapocs, 45-ös fluoro carbon, erős horog a kanálon. Végigfutott a check list. Lehet erőltetni. Próbálok nem arra gondolni, hogy el fog menni, de nehéz, mert csak ez zakatol a fejemben. Mikor fog megint megkönnyebbülni a cucc. De a cucc kitart, a hal pedig brutálisan dolgozik. Minden eddig pergetve fogott halam megadta magát már eddigre, ez meg rövid pórázon úgy nyomja, mintha soha nem fáradna el. Be az alámosott part alá, ki a gödörbe, keresi, a menekülést. 

Közben megjönnek a srácok, Pisti, ahogy szokta, ha nagyon ideges fárasztás közben, nyomja a dumát, "Ezharibazmeg!", Zsolti nyugodtan filmez. Én meg kapaszkodom a botba, minden sejtem a halra, a fárasztásra figyel. Aztán fáradni kezd, már megmutatja magát, nem is tippelgetünk mekkora, ki kell szedni, ki kell szedni valahogy, már pipál, de letör újra, Pisti lecsúszik a sáros parton, lip grip felejtő, ráfog az állára, de elengedi, a szívem a számban, Pisti újra ráfog, már nem enged és kihúzza a partra. Vége. Megvan!!! Megvan az első igazi! Harcsa, baszki HARCSA! És mekkora!!! Nem ám, kis szaros, ez egy fenséges, tökéletesen szépséges szörnyeteg. És kint van és már nem tud elmenni!! 

harcsa2_1.jpg

110 cm és 10 kiló. Ez az én legnagyobb magyar harcsám. Ez a legnagyobb pergetve fogott halam. Erre a halra várok 15 éves korom óta, amikor egyszer egy májusi estén itt a csatiparton a fenekezős giliszta csokromat felvette egy harcsa, aki olyan komótosan indult el vele, hogy szerintem nem is tudta, hogy meg lett akasztva, aztán elfogyott a zsinór, ő meg távozott, szóval azóta akartam itt Márián, itt a csatornán egy ilyen állatot a partra húzni és most sikerült. 2 nappal korábban elbuktam egy halat és most visszakaptam. Az élet rohadt ritkán ennyire igazságos.

harcsa4_1.jpg 

Fotó, videó, ámulat és tisztelet meg némi bizonytalanság után, ami a harcsa tilalmat illeti úgy döntöttem, hogy nem veszem el az életét. Imádom a harcsapaprikást csuszával, de majd a következő. Majd egy kisebbet. Ezt az állatot elengedtem és nem bántam meg. Így kellett lennie. 

harcsa_1.jpg

harcsa3_1.jpg

Ha áll 3 horgász a parton és dobálgatnak, akkor nem látod köztük a különbséget. Max annyit veszel észre, hogy az egyik kevesebbet dob, többször mélázgat el, mint a másik kettő. Pedig ebben az emberben olyasmi zajlik ilyenkor, mintha most esett volna a legszebb szerelembe. Tele van a fejed és a szíved képekkel, érzésekkel, amiket folyamatosan pörgetsz újra és újra átélsz. Pecázgattunk még, Pisti az örök kedvenc hornettel, aminek azóta szobrot is emelt Ürömben, elkapott pár szép kövest, én meg csak lebegtem a csalános fölött, nyálkával borított kabátban és mérhetetlenül boldogan. 

Íme a videó az akcióról:

Csipeszke nem utazott túl kényelmesen, de mindnyájan hazaértünk, Zsoltika hazarepült, és véget ért egy újabb El Classico. De  erre mindig emlékezni fogok.  

csip2.jpg 

BIG BIG PISZ 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishndirt.blog.hu/api/trackback/id/tr757429830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hajdú Marcsi 2016.01.05. 15:50:16

Szia!A kérdésem csak annyi lenne az irássoddal lapcsolatban hogy a pergetett harcsádat április végén vagy május elején fogtad?2011(harcsapusztulás)-ota a 2015-ös volt az elsö olyan év amikor a csatira magyobb mennyiségben jött fel hari.Majdnem hasonlitott a 90-es évek harcsadömpingjére.Remélem ez igy is marad a továbiakban és nem lesz ujabb katasztrofa a harcsák terén.Mert a harcsák nekem is a szivem csücske!!Látom a haladon hogy egy rég már a csatiban feluszott hal volt kb 1 hete lehett fent.Külömben a pályahid és környéke elég jo harira,de azért vannak annál jobbak is.További jo pecát a csatin és görbüljön minél többször!

Üdv:Tamás

Fischfucker 2016.01.26. 21:49:04

Szia Tamas! bocs a megkesett valaszert. Majus elsejei hetvegen fogtam a harit. Remelem igazad lesz es iden is let mit fogni. Alig varom a tavaszt! :) Gorbuljon addig is!
Udv: Kristof

Godzikka 2018.06.26. 11:07:01

Üdv Kristóf,

Velünk is megesett a harcsakaland. Jaja, az élet ritkán igazságos. Nekem az első pergetve fogott halam egy tizes harcsa volt a Dunán. Tassra mentünk, az összefolyásba dobott kétrészes 13-as rapalát cuppantotta szájszélbe. Elérte a partot. Kb. 5 hardbait műcsalim volt akkoriban.
Nemrég - immár sok hardbait birtokosaként - komolyabb harcsám ment el a csatornán. Csukázni készültem, a típus másfél-hármas krokira gondoltam elég lesz a 210-es 7-22-es allround pergető. Hát, nem volt elég. A barátomnak sem, akinek előttem 10 perccel ment el harcsa egy szintén, 4-18-as bottal. De nem is kroki jött a gumihalra. Majd legközelebb, tudatosabban, erősebb bottal. Szerintem elég jó metszet a csuka+hari kombóra a kis súllyal szerelt mégis erős horgos gumihal, hosszú, irdalt farokkal, nagy amplitúdóval (mindkettő hal arra jött). Vízközt is lehet húzni, fenékre is engedhető.