A Nyugati-övcsatorna sokszor jelent meg mellékszereplőként az írásaimban, de ahogy Machete is kiérdemelte egy idő után a főszerepet, így eljött annak az ideje is, hogy csak A Csatornáról írjak. Annál is inkább, mert idén két egyéni rekordot is köszönhetek ennek a szexi víznek. 

 

A Nyugati-övcsatorna, vagy, ahogy nálunk hívják, a csati, a csatorna, de leginkább, az árok tele van hallal. Korán megtanultam, hogy "az árok, az fullon van kárásszal, kiscsi!" Nem véletlen, hogy nagyjaink gyakran hozzák ide, a majdnem csatorna széles rakosaikat, hogy a karikák, dévérek és kárászok nagyipari piercingezésével döntsék el ki lesz idén a magyar bajnok. Aztán meg irány a florida fagyizó, hogy az idei Balaton fagylaltjával, a napraforgós fagyival öblítsék le a sok pinkit. Na de vannak azért ebben a csatornában sokkal komolyabb halak is, mint amiket ezek az urak kicibálnak. Róluk szól a mai mese. 

Úgy kezdődött a dicsőséges horgászkárrierem, hogy a csatin egy racsnis tárolós, 120 centis úttörő bottal, meg egy hokév létrára szerelt szettel, csontival fotam itt egy küszt. Nem hittem el. Becsaptam a tacskó szerszámos táskájába a nyereg alá és vágtattam haza. Otthon anyám nem tudta milyen fejet kell vágni egy fekete gépzsírba pácolt döglött sneci láttán. Nem baj én büszke voltam és elindult a peca szezon, ami halálomig tart. 

Aztán ezen csatorna partján ismerkedtem meg a két legjobb barátommal, Zsoltival és Pistivel, az El Classico állandó tagjaival. Ugráltunk innen a vízbe, smackóztunk a partján lányokkal, hánytunk a hídról édes pezsgőt, de ami még ezeknél is fontosabb sok halat fogtunk. 

A már említett apróhalak után, a csukák voltak mindig a fő célhalak a csatin, ők jól foghatók májusban, időjárástól függően még június elején is, de aztán a nagy nyárban nehezebb őket horogra csalni, de újra élednek a remények augusztus második felétől, a paradicsom pedig szeptember-októberben köszönt ránk. A legjobban a spinner blade-et szokták enni, de meg lehet őket fogni offset horgos gumival is. Mi sandrával szoktuk etetni őket, szeretik. Tavaly a támolygók voltak a sláger, Ottó bácsi, Orca és Efzett vitték a pálmát, meg a csukákat. 

20140504_155723.jpg

Tehát, aki egy jót akar csukázni javaslom várja meg az augusztus második felét. 

A harcsák. Jaj a drágák. Azok mindig is itt voltak, régebben a helyi folklór része volt, hogy mindenki hajtotta őket hálóval, gereblyével, baltával, hurokkal, vágóhoroggal, meg ami még volt a fészerben. Ünnepnapokon sem lehetett olyan halat látni, amelyiknek a szájában lett volna horog ütötte nyom. Ma már kicsivel szigorúbb az ellenőrzés és nagyobbakat lehet bukni, ezért már alább hagyott a harcsa-mutyi. Ma már több esélyt kapnak a sporthorgászok a harik kifogására. 

2 időszak van, amikor jól fogható. Április-májusban felúsznak a csatin, készülve a párzásra. Ilyenkor sokat esznek és néha vasat is. Jót tesz a szemnek. Nekem idén egy Otttó bácsi kanállal sikerült egy szépet elcsípnem. Főleg kanállal fogják, de működik élő csalival is a dolog, láttam harit snecivel, gilisztával, piócával a szájában is. Idén sokat fogtak fenéken piócával éjszaka. 

harcsa4_1.jpg

A másik sikeres harcsafogási periódus most zajlik éppen. Akik tudnak olvasni a jelekben, azok ilyenkor kutatják fel és fogják meg a nagy harikat fészekről. Ez nekem nem szimpatikus peca. És a dolog kimenetele is kétséges: a horgász megüti a halat, ahogy az hozzáér a szerkóhoz, de az akasztás sokszor külső, hiszen sokszor a hal nem rászív a csalira, csak megnyomja a zsinórt a testével. Nem szeretem ezt, mert a harik nem véletlenül vannak ilyenkor fészken. Ahogy lefogják a harikat a fészekről, azonnal felzabálják az angolnák az ikrát, ugyanis ilyenkor az angolna is jól fogható a csatin, jönnek ikrát zabálni. Kimondottan kártékony peca ez, de becsülhető a kitartása a fészekpecásoknak, sokszor ugyanis napokat ülnek egy fészken. Innen ugyanis nem lehet lelépni, mert mire visszatérsz vagy ülnek már a fészkeden vagy lefogták róla a halat. Na akkor utána ülhetsz rajta karácsonyig. 

 

Na és akkor elérkeztünk a pontyokhoz. Fogtunk már eddig is pontyokat a csatiban, például volt egy szezon, amikor a csatornaparti étterem télen is üzemelt és a moslékot minden este a csatornába öntötték, na ott szarrá fogtuk magunkat másfeles kettes pontyokból, de olyan igazán csak most egy pár hete ütött be a dolog. 

A kulcs a Marcali tározó engedése volt. Nem tudom pontosan miért, de elkezdték engedni a Marcali tározót és annak a tápanyagban gazdag vize elkezdett beleömleni a Balatonba. Erre a busák is szoktak reagálni, ilyenkor szokott a torkolatnál busainvázió lenni, azok idén nem jöttek, de a pontyok annál inkább. Feljebb, Újlak környékén, ahol a versenyek is lenni szoktak lehetett a legjobban elcsípni a pontyokat. 

botok_1.jpg

Feederrel és egy erős 5m bolóval felfegyverkezve vágtam a kalandnak. A trükk igazából 2 dologban volt. Az egyik a CCMoore kagylós dip, amit az etetőanyagnál és az etetésnél használt kukoricánál is használtam, a másik, hogy kizárólag 12-14-16mm pop up pellettel fogtam a halakat. Az ananászos és a fokhagymás volt a legjobb. Elég sok kárász is rápörgött a csalikra. Kövér kilós formák is voltak a bandában. 

karasz_1.jpg

De az igazi feladatot a nyurgák jelentették! Brutális állatok, embertelen ösztönös erővel. Egy megtépett, de azért elkaptam pár gyönyörűséget! 

pontykertben.jpg

Köztük az igazi meseszép vad nyurgát is! 

nyurga.jpg

Érdekes módon a kapások mindig a legnagyobb kánikulában jöttek, pedig próbálkoztunk hajnalban és estefelé is. 

sodrofa.jpg

Így harcol a balatoni nyurga: 

 

Az első nyurgámat elvittem, erről írtam korábban, de mikor megfogtam ezt a kigyúrt, slank bajszost, nem volt kérdés, hogy mi lesz a sorsa. 

 

A Marcali tározót már elzárták, így az utolsó pecán már lényegesen kevesebb volt a kapás, kárász alig jött és csak egy pontyot sikerül kikapni. De ennek persze más is lehet az oka, például az erős déli szél, ami jobb hatással van a halak fogyókúrájára, mint egy Rubint Réka videó.

Mégis és akár most is csodálatos helyszín lehet a csatorna partja egy hétvégi pecához, lehet sátorozni, lehet bográcsozni, sokan csinálják, a pontyok szerintem itt vannak, hiszen tele van táplálékkal a víz és a töklevél és a nádas védelmet és árnyékot nyújt. Szóval Nektek is beugorhat még életetek potykája ezen a mesés vízen! 

Pisz: 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishndirt.blog.hu/api/trackback/id/tr47548610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.