Szerencsére nem csak vaddisznót tudok fogni. Az élet mesés humorát dicséri, hogy bloggerként egy olyan videóm üti lassan a 300.000 view-t, amiben egy rohadt hal sincs. A péntek ismét vízen talált és életem legnagyobb horgászata következett a régi nagy Szerelmem, a Balaton karjaiban. 

 sullooldalt_1.jpg

Az elejéről. Orth Tomas barátom nyaralója velünk szemben van Balatonmáriafürdőn. Tomas családja osztrák, de amióta élek itt nyaralnak ők is minden nyáron, kertjük mézédes körtéi tápláltak azokon a nyarakon, mikor minden zsebpénzemet bulikára költöttem. Szóval régóta ismerjük egymást és mindig is tudtam, hogy Tomas nagy vitorlázó, maguk építette hajókkal szelték a Balatont.

kikoto_1.jpg

A flotta éke a Nana, ami egy hatalmas kétárbocos vitorlás, amin egyszer-kétszer mi is kirándulhattunk. Tomas ezen a nyáron megkeresett, hogy elindította az Alfa Marine vállalkozását és a felújított, minden kényelemmel ellátott Nanával visz ki kalandvágyó turistákat vitorlázni. Érthető, hogy szeretné hosszabbítani a szezont, ezért elhatározta, hogy horgászokat is visz majd ki. 

Elkezdtünk azon ötletelni, hogy mi kell ennek a felfuttatásához. Ami biztos, hogy olyan helyeket kell tudni, ahol lehet halat fogni és ezt bizonyítani is kell képekkel. Tomas bele is csapott az előkészületekbe, és átépítette kicsit a hajót, lekerült a második árbóc, hogy több hely legyen a pecához.

suger_2.jpg

Elhatároztuk, hogy belevágunk együtt és megbeszéltük, hogy most pénteken elkezdjük a helyek felderítését. Vittem a radaromat, magam mellé kaptam Pistit és már mentünk is a Fenyvesi kikötőbe.

tomas.jpg

Úgy terveztük, hogy kint leszünk ameddig bírjuk, de akár reggelig is maradhatunk, hiszen a hajó 3 hálóhelyiséggel rendelkezik, a kapitányon kívül 4 horgász vidáman elfér rajta. Pergetésre és kishalas pecára készültünk. Nyilván nem gondoltuk túl az esélyeinket, de miután 2 tonna kaját és piát vittünk magunkkal, abban biztosak voltunk, hogy rosszul nem fogjuk magunkat érezni.

nana.jpg

A fenyvesi marina olyan szép, hogy el sem hittem. Ilyen rendezett és jól felszerelt kikötőt csak az északi parton láttam eddig. Itt randiztunk Tomas-szal, rövid kishalazás után indultunk is kettő körül a kalandra. Mellékszál, hogy a kikötő bejáratánál, olyan brutál jó csapós pálya van, hogy ott is el tudtam volna játszani egy napot. Hogy merre indultunk? Hát nyilván láttuk mi is a Zákonyi Botond féle akadó térképet, de az alapján mondjuk nehéz megtalálni a konkrét helyeket. Vittem ezért a radaromat és bíztunk a szerencsénkben és a kitartásunkban. Egy hajó fedélzetén, sörrel a kézben és kellemes funk háttérzenével nem olyan rossz radarozni.

nanacuccok.jpg

A Fonyód környéki akadókat kezdtük keresni, és elég sokat, kb egy órát kavartunk mire találtunk egy brutál ígéretes kövezést a mélyben. Horgony le és induljon a meló! Beraktam egy kishalas botot és elővettem a gumis pálcát. Pisti is erre készült, de mire ő összerakta volna a pergető botját, már ütöttem is egy gyönyörű 60as csukát!

20170929_164331.jpg

Első dobás, harmadik emelés, bumm. Meglepett a csuka, szerencsére a szája szélébe akadt a horog, így nem volt gond.

csukeszcsali.jpg

Na Pisti is összerakta végre a pergető cuccát és a szupertitkos L.Baits Atec gumival hamar kikapott ő is egy csukeszt. Asszem jó helyen vagyunk. Pár perc múlva a fenekezőn is elindult a jelző, azonnal láttam, hogy ez nem süllő lesz, nagy agresszív húzásokkal emelte a karikát, adtam neki, de már nagyon szaladt, megütöttem, és egy újabb csukesz emelkedett a felszínre. Szerencsére ezt is sikerült szákolni, mielőtt elcsattintotta volna a zsinórt. 3 komoly érv az új helyünk mellett.

pisticsukesz.jpg

Lement a nap, levonultak a csukák a pályáról. Épp időben, mert Tomas befejezte a főzést, elkészült a flekken, tört burgonyával és koviubival. Mindez tányéron, evőeszközzel, mint otthon.

vacsikeszul.jpg

Nem rossz a hideg szendó a csónakban, de ez egy picit más. Nem ragaszkodom én ehhez, de nem is bánom. ;)

vacsi.jpg

Épp majszikáltuk a finom vacsorát, sztoriztunk, sörikéztünk, amikor látom, hogy a bothoz tapad a jelző az egyik fenekezőmön. Dobtam a tányért és ugrottam a botért, ami már billent. Nem volt időm nyeletni, nem is kellett. Megütöttem, persze a rohadt jelző feltekeredett, Pisti lekapta és kezdődött a menet. Lassan indult be az ellenfelem, eleinte nem tűnt nagynak, fokozatosan melegedett bele. A kezdeti szégyenlősködés után beindult durván: olyan kirohanások, olyan erős menetelés következett, amilyet még nem éreztem fenekező boton. Pisti meg volt győződve róla, hogy harcsa. De nem jöttek az ütések a zsinóron. Nem tudtam felhozni. Lassan már 10 perce. Az orsó ezen a boton nem a legerősebb darab, folyamatosan kellett játszani a fékkel, közben figyelni arra is, hogy a hal ne tévedjen be a hajó alá, mert a tőkesúly nem a barátunk fárasztásnál. A csiga még kevésbbé.

napleteljesen.jpg

Aztán 10 perc elteltével feljött. Pisti bejelentette, hogy ő ezt a halat nem fogja a kezében lévő szákkal megszákolni. A fejére jó max. De nem volt másik a fedélzeten. Életem messze messze legnagyobb süllője ott volt karnyújtásnyira. Pisti kis bíztatásra, kedves, nyugodt szavak hatására mégis nekiveselkedett. A szerencse mellé szegődött, mert a hatalmas süllő kiadta minden erejét, mereven feküdt a vízfelszínen. Ebben a pillanatban Pisti alátolta a szákot, a hal fele belesiklott és óvatosan elkezdte húzni a hajó felé. Ha egyet mozdult volna, kint lett volna a szákból, de nem mozdult. De még nem volt bent. Most jött a neheze: elértük azt a pontot, amikor már nem lehet a vízen húzni, emelni kell. A hal 2 méterre a kezünktől. Pisti emel és reccsen a nyél...

Pisti emelt tovább és iszonyatos szerencsénkre az anyag nem engedett el azonnal. Én extázisban a korláton átvetődve nyúlok rá a keretre és még pont elértem, mielőtt elvált volna a nyéltől! Beemelem a keretet benne egy akkora süllő, amekkorához hasonlót egyszer láttam eddig életemben, mikor Pisti élete süllőjét fogta a Dunán, de ez most az enyém! Én fogtam! Megvan bazze megvan!!! Bent a kibaszott hajóban, biztonságban! Sikítok, Pisti visít, mint a vadmalac, egymást paskoljuk, ölelgetjük és nekem a könnyem is kicsordul. Nem tudjátok hány éve dolgozom azon, hogy megkapjam én is a süllő óriásomat. Néhány nagy volt már horgon, de egyik sem jutott a csónakig. De most megvan, és a BALATONON!!! A legnagyobb szerelem, a Balaton adta Nekem ezt az ajándékot.

20170929_200458.jpg

Azt ismételgetem, hogy ez nem történt meg, ez a hal nincs. Nem hiszem el. De ott van. Sajnos már nem sokáig volt velünk. A fotózás után élesztgettem, de nem tért magához. 15 percig hintáztattam a vízben, hiába. Eldöntöttem, és Pistit is kondicionáltam már erre, hogy ha 5 kiló fölötti süllőt fogok, azt biztosan visszaengedem, ne is próbáljon meggyőzni. Ez a hal messze túl volt ezen a határon, de sajnos nem tudtam elengedni.

sulloszembol_1.jpg

Végem volt. Teljesült egy rohadt régi álom. Visszaültünk kajálni, bár nem nagyon volt étvágyam, még mindig dolgozott az adrenalin és az ideg. Elővettem a laposüveget, amibe a nagyhalas whisky pihent, amit a legyezésnél tartok magamnál. Most volt itt a pillanat. Még pár órán át toljuk, már komolyabb elszántság nélkül, pattintsunk fel pár sörcit! Pisti benne volt. Tomas maradt a víznél, ő nem szándékozik részegen a Balatonba fulladni, mint olyan sokan tették és még fogják is sajnos. 

1:20kor minden előzetes figyelmeztetés, minden bizonytalankodás nélkül felszáguld a jelzőm a botig és megindul a botom a víz felé. Amikor odaértem épp billent át, szerencsére az orsó elakadt a korlátban. Elkaptam, emeltem és indult megint a móka. Most már görcs nélkül fárasztottam, Pisti jött a Tomas által meggyógyított merítővel és szákolta a legnagyobb balint, amit láttam a Balatonon. Két rekord jobb mint egy. Elképesztő méretei voltak, hatalmas volt a feje. Éjjel, dögre, balinkirály. Ezen az akadón és ezen az estén minden lehetséges.

balin_2.jpg

Ekkor mondta ki Pisti a szomorú igazságot: 30 éve pecázunk a Balatonon és végig a rossz helyen tettük mindezt. Nem is sejtettük, hogy alig 20 kilóméterre Máriától ilyen halakat foghatunk. 30 év alatt semmilyen inger nem volt elég erős ahhoz, hogy nekiinduljunk és más helyeket derítsünk fel. Most viszont megtettük végre, a pin eltárolva, van egy saját atom helyünk, ahova sokszor jövünk még. És jöhettek Ti is, ha belevágtok a kalandba Tomas-szal. Ennél jobban nehezen indulhatott volna az Alfa Marine horgász-karrierje, megvan az első hely, ahova érdemes eljutni.

csendelet.jpg

De folytatjuk a munkát, újabb helyeket fogunk együtt felderíteni és elkészítjük a saját balatoni térképünket. Még egy gondolat a Nanáról. Nem arról van szó, hogy nekem már büdös a csónakos vagy parti peca. Szó se róla. De ezzel a hajóval úgy lehet 3 napon keresztül pecázni keresztbe-kasul a Balatonon, hogy közben egy percre sem lépsz partra. Non-stop peca és közben kellemes kényelem. Új univerzum!

Reggel még kiélveztük a hajnali Balaton szépségét forró teával a kézben és kényelmesen visszahajóztunk Fenyvesre. Életem legdurvább éjszakája volt mögöttem. Ja, és nincs szebb a hajnalnál a Balatonon.

Ha kipróbálnátok, milyen a Nanáról pecázni, akkor keressétek Tomast! http://alfamarine.hu/

 

MEGA BRUTÁL PIIIIISZ

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishndirt.blog.hu/api/trackback/id/tr9812916575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.