Vettem egy Manta Evo-X-et, mert ma végre tudatosan márnát fogni mentünk. Ott a boltban jöttem rá, hogy ha már így van, akkor akár rendesen fel is készülhetünk. 

A kedvenc szerelékemet akartam összerakni: 120g feeder kosarat vettem, 30 centis előkén, forgóba kötve, és a horog van a főzsinórón, jó 60-80 centire. 6-os drennan horog került a 25-ös fendereel-re. 

Oda mentünk, ahol a múltkor is jöttek a márnák, de most már nem pergetve próbálkoztam rájuk, hanem sajttal és csontival. 

Lali ugyanezt a szerkót rakta, két bot a csónak végébe, és vártuk a bajszikat. 

Akkor jött meg az első, amikor a sajtot elhagytam és telepakoltam a horgot csontival. Szinte azonnal jött a botrázó kapás. Megütöttem és azonnal kemény rúgásokat kaptam válaszként. Penge kis cucc ez a manta bot, szép peckes pálca, megdolgoztatta a márna, de nem hozta zavarba. 

Az már sokkal zavarbaejtőbb volt, hogy nem volt nálunk szák. Mert hát az igazi férfi nem visz magával esernyőt, a pergető meg nem visz szákot, mert ugye az elég amatőr. Na de próbáltál már márnát tarkófogással kivenni? Ha sikerült, mutasd már meg? Nekem nem ment, végül Lali nyúlt a bajszos kis csókos kis szájába és pattintotta a csónakba. 

Messzeföldön híres a márna a szépséges orcájáról, ezért lett pár közeli is a nagy harcosról. 

Nem fogtunk többet, bár volt még pár kapás, de bemelegítettem a botot és megjött az étvágy még pár csini bajszi lefotózására. Imádom, hogy negyedszer is le tudnak még törni és nyomják a kakaót ezerrel. Csiszolok egy videót és megmutatom miről is van szó. 

PISZ 

Na megvolt megint. Igaz, nem 2-3 napos túra volt, sajnos csak egy teljes nap adatott meg a csapatnak, de nincs okunk panaszra, kimaxoltuk a túrát, ahogy illik. 

Pénteken este érkeztünk meg Pistivel és Lalival Máriára, ahol szerencsére Zsolti és Pityu, aki sokat segít Zsoccnak a ház körül, épp a házi pálinkákat tesztelték, de pont kellett nekik még 3 teszter. Jelentkeztünk, beválogattak. A teszteket mi sem igazolja jobban, mint, hogy szombaton reggel fejfájás mentesen keltünk 5-kor és suhantunk, najó vánszorogtunk ki a kőre. 

Persze ezért a látványért érdemes kiharcolni magadat a mocsáron át. Ugyanis mocsár van, aki oda készülne, a csimmát ne hagyja otthon. 

Volt bolo, meg pergetés, a bolót csak a bodorka rázta, a pergetés pedig agyérgörcsöt okozott, ott rabolt a balin, a süllő, de még a csuka is, 4-en 234 csalit próbáltunk végig, de egy rávágásnál tovább nem jutottunk. 

11 körül elhagytuk a pályát és mentunk a csatornára csukázni. A nap már magasan, komolyan mondom, hogy nyáron nem volt ilyen idő, mint október 11-én, a nem sok alvás, a magas fű, a sok csalán és az erős napsütés miatt, félkómásan kipakoltunk pár kisebb csukát, de ez még mindig nem volt az igazi...

Utolsó pillanatban jött az alvás, az a délutáni fajta, amit a lángos és a ser előzött meg, ami kell azért a pocakba. Hűs a paplan, puha a párna, megvan az érzés ugye? Aludtunk hát egy picurkát. 

NA és akkor hova menjünk délután? Kő vagy csatorna? A kőre szavaztunk, a reggeli szopó ellenére és ez volt a jó döntés. 5. perc, Zsocc hatalmas rávágást kap, kettő feles balin. megnéztem a képeken a time stamp-et, 3 perccel később pózolok én is az idei legnagyobb balatoni balinommal. Pisti sem maradt ki a sorból, Lali a kő előtt akasztott egy nagy csukát, ami akkor balhét csapott, hogy mindenki vizes lett, sajnos meglépett, kishallal jött kis csukesz és egy gyönyörű köves. Mindez két óra és harminc perc krónikája. 

Tökéletes peca volt, nem is erőltettük tovább. Kifelé menet a kövek között találkoztunk valakivel, aki igazolta, hogy a Balaton vízminősége kiváló, ami remek jel és reméljük sokáig így is marad. 

Az este 10 már egy budapesti kocsmában ért minket, ahol megünnepeltük a betyárul kimaxolt sokadik El Classico-t! 

És végül a videó a nap legfontosabb pillanatairól!! 

PISZ