Az idei szezon nagyon szokatlanul indult. Először is hosszú idő után sikerült végre lejutni februárban a megfelelő helyre Balatonon még a tilalom előtt és meseszép csukákat fogni. Beállítottam a rekordomat a Balatonon egy 5 kilós 76 centis csukával:

Na, de a furcsaságok csak ez után kezdődtek. 3 halat is akasztottam egy hónapon belül, ebből kettőt ki is vettem sikeresen, a harmadik sajnos lemaradt és a 3 hal összsúlya megközelíti az 50 kilót. Mind a hármat pergetve fogtam. A bibi csak az, hogy mind a három növényevő.

Május elején egy nagyon sekély részen horgásztam a Dunán. Nagyon lent volt a víz és ez a rész nagyon sekély volt egyébként is. Nagy balin és esetleg harcsa miatt mentem ki és volt is pár balinrablás, így vígan dobálgattam. Aztán láttam valamit fordulni a kisvízben este 10 körül, rádobtam és akadt is szépen. A hal iszonyatos vágtába kezdett, rohant, mint a gyors, az első 10 percben esélyem sem volt. Aztán lenyomtam a következő 10 percben és döbbenten láttam, mikor a part mellé ért és rávilágítottam, hogy sikerült egy 12 kilós amurt fejbe dobni.

Ment vissza. Egy null.

Május elején szintén a süllő tilalom szabadulása Balatonon talált minket. Azon a hétvégén süllőnek hírét sem hallottuk, de a balinok szépen raboltak, azokat szedegettük Pistivel vidáman. Aztán a part előtt a kőgátról akadt valami. Meg tudtam emelni az elején, nyilván a drága azt sem tudta mi történik, egy jó húsz kilón felüli ponty emelkedett fel, akinek a hátúszójában fityegett az xrap. Aztán nekiindult, még 3-4 percig tartottam, de kiszakadt a horog. Kettő null.

Egy héttel később ugyanott pergetünk, szintén balinra, amikor ismét akad egy pitbull-hal, 30 perc sétáltatás a kőgát spiccében és partra segítünk Pistivel egy 16 kilós busát. Ennek is a hátúszójában volt a horog, szerencsére a bodnártüskéjébe akadt. Három.

Kérdem én, volt-e ez idő alatt olyan bojlis vagy feederes horgász, aki ilyen rövid idő alatt, ennél több és nagyobb békés halat fogott? Nem is beszélve a maceráról, etető anyag, csalik, élő csali, sok motyó, sok nyavalya. Na, ebből is látszik, hogy a pergetés a király. Azzal még békés halakból is többet lehet fogni. Asszem el is adom a feederemet. :)

Pisz

Minden hónapban megveszem a Magyar Horgászt. El is olvasom a cikkeket. Aztán azon szoktam gondolkodni, hogy mit hiszek el abból, ami oda le van írva. Szépen lassan kialakult bennem, hogy kinek mit hiszek el, ki mennyire hiteles nekem.

Charles Bush alias Bokor Károly nekem a nagy negatív példa. Biztos jó horgász volt ő, csak akkor én még nem éltem, ma viszont egy igazi habiszti man. Egy szavát sem hiszem el. Nem az a gond, hogy eladta magát a Rapalának (én is szívesen tenném), az a baj, hogy már ahhoz is fáradt, hogy legalább úgy nézzen ki, mintha a hal tényleg rávert volna arra a műcsalira, amit hanyagul a fotó előtt a halak szájába akaszt. Teljes illúzióvesztés a képeit nézegetni. És akkor jönnek az olyan klisék, mint "a csendben lopakodtam végig a kövezésen a süllőtanya felé, halkan surrant a levegőben a fahalacska, ám közvetlenül a csobbanás után elragadta egy feltartóztathatatlan erő. Éreztem, hogy vendégem erős fejrázásokkal szabadulna a szúrós falattól..." Dög unalom, a gyerekeimet, ha rendetlenek Bokor felolvasásokkal szoktam altatni, hatásosabb, mint a pálinkás kenyér. Abba kellene hagyni Karcsibá, hamarosan már tényleg teljesen vállalhatatlan lesz a dolog.

Egy másik érdekes karakter, a hazai multis pápa: a Varga Vilmos. Én is értékesítéssel foglalkozom, így csak a legnagyobb elismeréssel tudok arról nyilatkozni, hogy ír egy cikket a Magyar Horgászban, egy olyan új horgászmódszert ír le, amivel a világ minden hala megfogható és ehhez képest a Szent Grál a kutya aza, majd ott a cikk alján a flyfish.hu reklámja, ami ugye az ő saját webshopja és szörprájz, szörprájz, a flyfish-en épp a cikkben leírt módszerhez szükséges termékek kaphatók, magyar eleganciával brutálisan túlárazva. Ügyes. De nem hiteles.

Vass Csaba és Szarvas Zoli nekem azok, akik abszolút hitelesek. Zoli a jó példa arra, hogy valaki úgy is hiteles tud maradni, hogy egy forgalmazóval köti össze magát (a pure fishing-gel még szívesebben bútoroznék én is össze, mint a rapalával). Jók és informatívak az írásai, a halakról elhiszed, hogy ő fogta őket, nincs semmi parasztvakítás, csak a peca. Csaba úgy látom még nem talált szponzort, de biztos fog, én vele tudok leginkább azonosulni, ugyanúgy megírja a buktákat is, mint a sikereket, tud érzelmeket átadni és kiváltani. Jó horgász.

Itt csak azokkal foglalkoztam, akik alapvetően a rablóhalakra specializálódtak, én ezeket az írásokat ismerem igazán, de biztos, hogy ez a fajta hiteles-nem hiteles téma megvan mondjuk a feeder vagy a bojlis horgászatnál is.

Pisz