2011.07.07. 16:01
Pisti süllője. Apró.
Pisti barátom nagyon régóta vágyott arra, hogy süllőt fogjon a Dunán, de valahogy nem jött össze. Sok balint kalapált ki a vízből, de a sütyik nem tették nála tiszteletüket.
Aztán jött egy őszi este, amikor minden megváltozott.
A sztorit elmesélhetném én is, mert ott voltam, de Pistié a dicsőség és a lehetőség is, hogy elmondja, hogy is történt. A szöveg egy horgászlapban írt közös cikkünkből elevenedik itt és most újra:
"Alig telt el két hét újra együtt voltunk a Duna éj lepte
partján, két barátunk kísért el bennünket, nem volt jobb
dolguk, mint a nyolcfokos hidegben kibicelni nekünk, de
gondoltuk legalább átdumáljuk az estét, ha már semmit
sem fogunk. Fejlámpáink fényében botorkáltunk a felázott
talajon a jól bevált part felé, a hold sem mutatta magát, de
amúgy se adott volna sok fényt az a kis kifli belőle. A parti
fehér kövek is alig látszottak, halmozgásnak neszét se
hallottuk, de mivel ez máskor sem jelentett egyértelmű kudarcot,
kikapcsoltuk a lámpákat és elkezdtük pásztázni a
rohanó vizet.
Este tíz körül, mikor már kezdtem a jó meleg ágyamról
fantáziálni, a parttal párhuzamosan húzott neonzöld fahalra
erős koppintást éreztem, megállítottam a sodrásban a csalit,
majd mikor egyet tekertem rajta, újra jött az az érzés, amiért
megfagyni is érdemes: egy embertelen vadul szabadulni akaró
balin szkanderozott velem. ... Meglepő erővel válaszolt
húzási kísérleteimre, de a bot szépen hárított, a 16-os fonottban
pedig hittem, mint a vezércikkben… Percek óta ment a huzavona,
mikor először megmutatta magát, nem a mosolyát láthattam,
hanem a szürkészöld hátát és a bodnártüskébe fúródott
wobleremet. Ezért volt tehát a rakétatempóhoz energiája. Magamhoz
húztam, még három kirohanás, de végül tarkón csíptem
ezt a 2,60-ast.
Kirázogattam a karomból a fáradtságot, pár méterrel
lejjebb mentem és már repült is a parttal párhuzamosan az
este sztárja, a finn csudacsali. Kiérdemelte az elismerést a kis
szexi… Az egyik dobásom már félúton járt vissza a feladóhoz
az erős sodrásban, csigatempóban, mikor valami beragasztotta
a vízbe. Pillanatokig csak erős rezgést éreztem a spiccen,
majd elragadta a sodrással a woblert. Halam a part mellett
maradt, szinte a köveknél úszott. Ki kellett tartanom a botot
teljes hosszában, hogy valahogy elirányítsam a kövektől és
az azokon tanyázó fonottgyilkos kagylóktól. Majd megállt és
csak rázta a pofáját a mélyben, fél métert sem haladt. Hirtelen
befordult a folyó közepe felé, behúzta a spiccemet a
vízbe, engednem kellett a féken. Az agyam lüktetett, mit fogok
elrontani, éreztem, hogy nem apró a halacska, de a húzása
nem volt mérhető a hátba akasztott balinéhoz. Kifordult a part
felé újra és hirtelen elfogyott az ereje… Engedte magát a
felszínre húzni, és csak jött felém lassan, mint egy támadni
készülő aligátor. A körülöttem lévők kérdezték, hogy mi az,
én csak annyit tudtam kinyögni, hogy egy k.nagy süllő! Már
térdeltem a parton és a fejlámpám fényében kerestem a fogást
ezen a szokatlanul vaskos halon. Sosem használunk merítőt,
de most jól jött volna…
Mikor a feje alá nyúltam, odaért Kristóf (Fischfucker - a szerk.) és tudta mit kell
tennie - a hal alsó álkapcsára szorította a lip gripet. Megvan!
Kitettük a partra, majdnem elsírtuk magunkat, hisz az ember
ritkán lát csodát. A kilenc centis neon wobbler keresztben a
szájában, szinte összeragasztva nyelvét a szájpadlásával.
Azonnal le is fotóztuk minden irányból, azt
hiszem a képek magukért beszélnek, a hal
gyönyörű, mi pedig büszkék, hogy életünk
halát tarthatjuk a kezünkben. A digitális mérleg
8,6 kilót mutatott, és 85 centit mértünk a
farok tövéig. Írhatnék oldalakat arról, hogy
mit éreztem, de inkább mindenkinek azt kívánom
élje át, milyen egy ekkora süllőt egy
vékony pálcával a partra vezetni. Laikus barátaink
azonnal lelkesek lettek a sport iránt,
és nem értették, miért gondolják sokan unalmasnak
a horgászatot. Igyekeztünk őket finoman
helyre tenni, hogy nem minden este
végződik ilyen sikerrel!"
És íme a legszebb süllő, amit valaha láttam:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
GaBko · http://gabkochili.blog.hu 2011.07.07. 23:39:35
GaBko · http://gabkochili.blog.hu 2011.07.08. 17:07:17
Mindig végigpróbálom az összes szóbajöhető wobblerem, de érdekes, hogy az idei mindhárom süllőm ugyanazzal az F11S-el fogtam :)
ndacity 2011.07.11. 22:58:40
Át tudom érezni mekem 10.1kg fogas balatonon fehér tvinyó shimano catana super sensitive A hal 96-97 cm volt
ndacity 2011.07.13. 19:21:13
Déli parton "tuti hely"Gyönyörű ránehezedés és kezdődött a tánc.Előző este a parti kövezéseken kergettem a halakat és lecseréltem a fonottat monora.Másnap gyerekkel be otthon felejtettem a fonottat így maradt a 18-as mono.És egyszercsak megjött a nagy Ő.Elötte fogtam már egy kiló körülit de nem volt szinte semmi.A fárasztás bő negyedóra szerencsétlen a csónakba emelés után a sokk miatt valószinüleg elpusztult így nem tudtam elereszteni.Egyébbként idén gumival sokkal kevsebbet fogok mint tavaly.Nem egyszer van rá példa,hogy a gumik teljes szin ill nagyság és formáját is kipróbálok semmi ,aztán be a kis hal fenéken 5 perc és kint van az első.Nem értem...Balint egy darabot fogtam idén május végén azóta eltüntek nálunk is.
Fischfucker 2011.07.15. 16:15:20
És mikor volt ez a fogás?
Gratula hozzá!
Utolsó kommentek