Van úgy, hogy tökéletes az idő, érzed minden porcikádban, hogy ennie kell a halnak, és a szokásos, tuti pályáid mégis csődöt mondanak. Ilyenkor új pályát kell keresni, de hol és hogyan? Különösen akkor izgalmas ez a kérdés, amikor este, sötétben, ködben akarsz ennek nekiugrani. Erre adnék egy tippet.

Pontosan ez történt velem tegnap. Eleve későn értem ki, mert az esti fürdetésről nem mondanék le. Elmentem három bevett, jól ismert pályára, de döglött volt a víz, nem történt semmi. Tudtam, hogy egy hétig biztos nem jutok ki peccantani és éreztem, hogy ma mennie kell, csak meg kell őket találni. 

Na jó, akkor keressük meg tüskéseket. Lassan ereszkedett le a köd, sehol a hold, marad a fülünk, mint a helyválasztást támogató egyetlen érzékszervünk. Első kérdés, amit ilyenkor feltesz magának az ember, a mederben, vagy a part menti kövezések mellett sejtjük-e a halat? Nekem az volt a tippem, hogy még inkább kint vannak ilyenkor a partszélben a kishalak, ott kell lennie a süciknek is. Választottam egy ideális és biztonságos távolságot a kőtől, 3-4 méterre beálltam a parttal párhuzamosan, motort felcsaptam, evező kézbe és lassú csorgás teljes kussban.

Indult a lopakodó üzemmód. Minden zaj, zörej kizárva. Fülelek ezerrel. Jött egy uszály, megálltam, megvártam, ameddig elmegy, elül a hullámzás, megnyugszik a víz és akkor csorogtam tovább. Nem is nagyon dobáltam, az is zaj, az is elvonja a figyelmemet a hangokról. Olyan 40 perce csoroghattam, mikor jött az első rablás hangja, aztán újabb, hajtották a kishalakat rendesen. De még túl messze voltak ahhoz, hogy meg tudjam becsülni a pontos távolságot. Jobb ilyenkor halkan lerakni a horgonyt, nehogy ráhajtsunk a pályára. Jött még egy rablás és így már be tudtam lőni a helyet. Persze magamtól is észrevettem, hogy atom pályán vagyok, mert ezen a szakaszon, bár nem látszott semmilyen part alakulat, mégis, 4 méterre a parttól állt a víz.

A süllő szeret lustulni az ilyen pályákon, tudtam, hogy vagy itt vagy sehol. 2 méter körüli víz, a rapala ssr 9 sfc-ért kiállt a szitu. Elég sokat dobtam és még semmi. Kezdtem csalódott lenni. Annyira éreztem, hogy itt meg kell jönnie, meg rablások is voltak. Aztán kockáztattam és a sötétben kipöccintettem teljesen a kő mellé a fahalamat. Három tekerés és finom ránehezedés. Még egy felet tekertem rajta, annyira óvatos volt a nyúlás, nem jött, hát megütöttem. Sportos volt a válasz, de érezhetően nem volt kapitális az ellenfelem. Egy szép 51 centis süllő érkezett a csónakhoz.

Jaj de szeretem ezt! Amikor hosszú szünet után, újra ad a Duna! Gyönyörű, izmos, szépséges sárki. Hiába, a süllő a kedvencem. De a buli nem ért még véget!

Most már tudom, hol állnak, repül az SSR ismét a partszélbe. A szerencse velem van, koppanás helyett csobbanás. A csónak előtt kapok agresszív koppintást, de nincs meg. Vissza ugyanoda, ezúttal jól fogja meg, süllő kölök. Aztán még egy kis 35-ös pajtika ugyanonnan. 3 süllő alig 15 perc alatt!! Soha nem volt még Kulcson, hogy hármat fogtam volna süllőből. Jaj de gyönyörű ez az este!

Közben ereszkedik a köd és nem vagyok közel a kikötőhöz, vigyázni kell. De nem tudom abbahagyni. Megküldöm, túl dobok az eddig átfésült területen, és nem hiába. Azonnal leveri ismét egy rendes süllő. Szépen lassan vezetem a hajó fel, kiélvezem minden pillanatát. A negyedik süllőm. Egy helyről. Hihetetlen és egyben csodálatos. Ismét egy 50es sárkány érkezik meg, beemelem, pár fotó és gyors visszaengedés.

Az összes drágaság ment vissza, mindenki egészségben úszta meg a kalandot. Én is, de nem sokon múlt. Az utolsó pillanatban indultam vissza a kikötőbe, mikor beálltam a helyemre, addigra sűrű paplan huppant a Dunára. Helyenként 60-al jöttem hazafelé az autópályán és kettőre értem haza, de leszartam. Négy süllő egy ismeretlen helyről, egyetlen este alatt. 

Istenem, de szeretek horgászni! Éljenek a halak! 

Görbüljön Pajtikák!

Mega Szupa PIIIISZ

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.