Nos akkor, vissza a gyökerekhez! Honnan is indult az én pergetős karrierem? Hát a balatoni, vízben bandukolós balinozástól. És tegnap végre megvolt a lehetőségem megint Balatonmáriafürdőn megpróbálni, mire megyek a villám-bébikkel. Az én kicsikéim nagyon sokat változtak az elmúlt 10 évben. 10 éve még szinte biztosra mentünk, ha reggel ott volt a csapat. Délután akkor sem volt könnyű megfogni őket, de a hajnali peca szinte mindig sikeres volt. Mára már rafináltabbak a balinkák. Zsolt, aki az Ebro után Máriára ment, mondta, hogy péntek reggel ott bandáztak az öbölben, 3-4 másodpercenként raboltak, végigdobálta a teljes illex, daiwa és hart kollekciót, de nem ütöttek oda.

 

 

Aztán szombaton én is megérkeztem és kezdetét vette egy klasszikus máriai hétvége. A tradícióhoz a következő időzítés tartozik: délután 6-tól röplabda a kertben 8-ig. Utána fürdés az öbölben, majd tusolás, vacsora és irány a máriai éjszaka. Bulizás reggelig és utána általában irány egyenesen az öböl.

Hát ez ma is így volt...

Szóval 1 órával az utolsó mojito után a black star-al a kezemben és a kis bajnok yo-zurival nekiindultam az öbölnek. Zsoltinak még volt egy elvarratlan szála, ezért csak később követett. Szóval ott állok az öbölben és a balinok is ott vannak. De tudtam, hogy ez még nem elég. A hideg víztől mindenesetre felébredtem, a látvány boldoggá tett. Olyan nekem az az öböl, mintha itt születtem volna...

A kis yo-zuri túl mélyen ment a derékig érő vízben. Az x-rap pedig tette a dolgát, dobtam vele vagy 50-et, de nem kaptam ütést. Na akkor húzzunk egy erőset, jöhet a kis sárgaréz kanalú piros pöttyös abu reflex körforgó. Fogott már több balint is. Most e mellett tettem le a voksom. Újabb 50 dobás, a balinok ott dolgoznak körülöttem 360 fokban, bármerre nézek jönnek a rablások, ha nem is folyamatosan. 

És aztán az érzés, amire vártam, amikor a balin kegyetlen hirtelenséggel és erővel tartóztatja fel a gyors bevontatást és máris látom a fröcskölést, ahogy a felszínen kezd védekezni:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És innen már az enyém. Kiélvezem minden másodpercét. A kis black star karikában, dolgozik a 8-as whiplash én pedig hangosan nevetek: yess, újra átélhetem! A hal ott rója a köröket körülöttem:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hagyom, nem erőltetem, tényleg ki akarom élvezni minden másodpercét. Hagyom, hogy járjon körbe, közben a reggelben, az öbölben és a szépen dolgozó botban gyönyörködöm. Már a víz sem hideg. Aztán a balin tényleg kifárad:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És akkor nyakon csípem. Vége a táncnak. Élveztem. Jó másfeles a drága. Mikor kikötöm megjön Zsolt is. Belevág az ebroi győző de nem sikerül arcon ütnie őket: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És akkor jön a sztárfotó és mehetünk pihenni. Illetve mennék pihenni, ha nem változott volna a korábbi máriai hajnalokhoz képest annyit az életem, hogy két kis manó és egy szép feleség vár haza, így alvás nélkül folytatódik a napom. Ki kell húzni az ebéd utáni alvásig. De nem bánom, ezek a hajnalok ritkák, de kortalanná tesznek. Itt kezdtem és itt is akarom majd befejezni.

Na tegnap végre megtört a jég, fogtam egy rendes halat. Kis 6cm yo-zuri F-fel a hajókikötőben kivettem egy 60 dekás sügeret:

Kezdtem magamra nagyon büszke lenni, amikor láttam, hogy mártogatva 5-öt fogott mellettem egy helyi kolléga. Sándorral összeismerkedtem, kifaggattam, és megbeszéltük másnap reggel találkozunk.

Azonnal tudtam, hogy drop shot szerkóval fogom elkapni a sügereket. A tegnapi siker és a mártogatva fogott sügerek száma alapján nagyon bizakodtam. Teljesen rápörögtem a dologra.

Ma hajnalban az 5 óra már lent talált. gyorsan szereltem: 28-as fluor carbon ala daiwa, eagle clow drop shot horog, berkley drop shot guli és a kis black star drop shot bot. Tökéletes szerelék, ideális pálya. AZ 5. percben már éreztem is, hogy üti valaki a gumit. Nyeletés, ütés, luft. Luft. Luft. Luft. Kicsik a sügerek. Tegnap jó idő volt, ma szar. Hol vannak a tegnapi nagyok? Sehol.

Aztán megjött Sándor. Hát, ahogy ő mondta, már ivott egy kis üdítőt mielőtt ideért, a kedves agrármérnök, ökológus. Hozott nekem is. 1 órával később, még 8 előtt, én már részeg voltam. De kiderült, hogy a black dragon nevű gyomorkeserű jót tesz a drop shot módszernek, mert végre jött egy igazán tökös kapás nyeletem, megütöm és végre, végre meglett egy szebbecske drop shot sügér: 

 Nehéz kenyér volt azért ma a sügér fogás. Nehezített érzékekkel, folyamatosan duzzadó hólyaggal nem is sikerült többet fogni. De ma is működött. És meglett az első balatoni drop shot sügér. Rock and Roll.

Pisz

süti beállítások módosítása
Mobil