Na a mai úgy kezdődött, hogy Pisti 0:30-kor elindult Budapestről, lement Balatonmáriára (169 km) felcsípte a gumicsónakot és utána jött 4-re Révfülöpre (újabb 70 km). Fanatikus? Igen. De ez az elszántság determinálta is a következő eseményeket.

Az alap szitu az volt, hogy tegnap a meteorológia ellenére itt Révfülöpön verőfényes napsütés volt és 22 fok. Ezzel szemben ma reggel a meteorológia ellenére (rohassza az ég a random időjósokra a rothadást) ocsmány idő lett és 10 fok (!). Ezt persze már csak a parton konstatáltam, addig fél katatón állapotban jutottam el az elmúlt hét után.

A póló, rövidnaci kombó nem volt túl meggyőző, de hajtott a lelkesedés, ugye.

Minden jól indult, Pistivel mindketten csónakba pattantunk, el a helyemre, kikötöttük magunkat és indult a peca. Ekkor még mosolyogtam:  

 

 

Aztán jött a szél, majd a villámlás végül csendben majd függönyszerűen az eső. Szartam én már le a halakat, folyt rajtam végig a 10 fokos víz, vert a hideg szél. Mentem volna már a francba, de ott volt a barátom, aki átutazta a fél világot, hogy ma reggel itt lehessen, nem mellesleg ő mellcsizmában és vastag pulcsiban ült a csónakban, de mindegy szóval ott volt a barátom, akit nem hagyhattam cserben. Nem gyakran van, hogy várom egy peca végét ma ez volt. És akkor indultam el végül, amikor már teljesen kihűltem. Végem volt, minden mozdulat fájt és úgy éreztem hihetetlen energiát emészt fel.

7:30-kor indultunk el végre ki, én addigra már lilán és vacogva, teljesen átverve a hideg esőtől és széltől. Kiérve, alsógatyában ültem be a kocsiba és 30 percig csak ott ültem csutkára csavart fűtéssel.

Először is kapja be Medárd meg az összes szeles, hideg, esős haverja és legyen már végre nyár! Hogy a répába lehet 10 rohadt fok Július 2-án a Balatonnál??

Másodszor ki az a fax, aki esőkabát nélkül megy pecázni Medárd idején? Mi.

Harmadszor meg lenyomtam egy hetet a Balatonnál, oké, hogy a 12mm pellettel szűrtem ki  keszegeket, de sikerült nulláznom. Ilyen még nem volt.

Nem siratom a Balaton halállományát, mert van benne hal, tavaly is sokat fogtunk és idén sem lehet panasz. Csak nem voltam jókor a legjobb helyen, illetve, lemaradtak azok a dögök, akiket sikerült elcsípni. Nem baj, de nem is örömteli.

Kell a sikerélmény, kell a hal. Görbüljön! 

Pisz


A sztori vége az lett, hogy Pisti kint ült 3-ig, de nem jött semmi. Aztán átment a mi horgász-bölcsőnkbe, Máriafürdőre és a kőgáton fogott egy másfeles pontyot. Megérdemelte. Bakker már én is megérdemelnék egy jobb halat ;)

Csütörtök:

Hát a mai nap is nagyon hasonlóan alakult, mint a szerda: egy kapás, egy megakasztott hal, majd a könnyes búcsú idejekorán. A különbség annyi, hogy ezúttal nem távozott a vendég minden nyom nélkül. Két akkora pikkely maradt a horgon, mint egy fém kétszázas. Értettem én egyből! kösz bazzeg, három napig etetted itten az én családomat, meg már vendégeket is hívtunk, a lányom ezen a bulin ismerkedett meg álmai tőpontyával, szóval hálásak vagyunk, na! Az első halpénz a kajáért, a második a borravaló. - Kedves.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Három oka van, amiért mégsem idegesít, hogy 3 nap alatt nem fogtam semmit, amit meg is tudtam volna pucolni: 

  • Ez a hobbim és akkor is az marad, ha 1 évig nem fogok semmit
  • Nagy élvezet volt mindkét fárasztás, ha sikertelenek is voltak
  • A harmadikat pedig szavak nélkül is át tudom adni, íme:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerda:

A szerző nyaral. Távol a Dunától, távol a rohanó vad folyótól, a szerző a civilizált és unalomig urbanizált Balaton partján tengeti napjait. Ó sors, ó Te kegyetlen, miért száműztél engem ily kietlen helyre!

Na jó talán akkor ezt a fröccsöt mégsem most iszom meg és hamar a tárgyra térek.

Írtam már, hogy a balatoni balinozás egyidős a horgász-szenvedéllyel nálunk. De ugye az úgy lett, hogy mikor a nádi pontyok már elvonultak, akkor kezdtek rá a balinok, tehát az egész a nádi pontyozástól indult.

Mellcsizma fel és indulhat a cserkelés. Csak hát a szerző most az északi parton nyaral, itt meg nehéz a 2 méteres vízben mellcsizmával cserkelni. A csónak meg 4 személyes és azzal kb. annyira lehet cserkelni a nádban, mint a Titanikkal parkolni a sibeniki vitorláskikötőben. Szóval kellett valami mobil egység, ami kicsi, könnyen mozog és lehet keresni vele a halat a nádban. Egyszer majd biztos egy bellyboat lesz erre a problémára a válasz, de ma ez még a sevylor outback 250-es: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tökéletes mobil force! Odaevezek a kiválasztott helyre, 2 ponton rögzítem a csónakot két ölesebb nádcsóvához, és már repül is be az úszó: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden motyó, ami kell elfér a csónakban, komoly előny továbbá, hogy hihetetlenül kényelmes a párnán ülve, hangtalanul közlekedhetünk és ugyanolyan jól meg tudjuk közelíteni a legjobb helyeket, mint a déli parton a nádban járva.

Ma azt is volt alkalmam megtapasztalni, hogy mi történik akkor ha nagyobbacska hala van az embernek:

Szarul indult a reggel, mert a helyre menet az egyik alu evező alsó szára elköszönt, integetett, annyit mondott, hogy Thx for all the fish! és elmerült. Egy evezővel olyan a gumicsónak, mint a repülő egy szárnnyal: pörög és irányíthatatlan. Na mindegy megoldottam, a helyre értem, amit már tegnap is próbáltam, mert erős nád-ütögetés ment ott, de tegnap kapásig nem jutottam. A helyre érve, rögzítettem a csónakot és bedobtam a halibut 12mm pellettel csalizott motyót, ráetettem pellettel és kukoricával és vártam. Erős é-ny szél volt, majd az eső is szemerkélni kezdett. Jól indul...

Egy óra teljes kapástalanság után épp mikor a keszegezőt basztatáztam vettem észre, hogy úszó sehol: bevág, repül, luft. Keszegező félre, szerző figyel. Szépen merül az úszó, még kivár és bumm! Sivít a fék, pedig be volt keményen húzva, nádkéve vízre fekszik és én megindulok a hal felé csónakostul. Sajnos komoly előnyre tett szert az első métereken, bent harcol 2-3 méterre tőlem a sűrű nádban. Felerőltetem, olyan hatos forma, aztán kitör és a horog repül ki a szájából. Lehet, hogy tényleg jobb lenne a monofil, de nem visz rá a lélek, hogy a fonottat monofilre cseréljem a nádban, a ponty puha szája nem mindig tartja meg a horgot fonotton, de félnék, hogy a monofillal meg megtép. Pisti fonottal beengedi a nádba a halat, aztán kibogózza, mire végez a hal is kifárasztja magát. Elég jól működik, igaz a mainál kisebb halakkal.

Hal nem lett meg, de a kitalált cserkelős szett működik, holnap remélem már halas fotót is ki tudok rakni.

Pisz

 

 

süti beállítások módosítása
Mobil