A Balaton után várt újra a Duna. Egész naposra terveztem, egyedül, kitisztulni, kipihenni, felkészülni. 

Az a zseniális a március-áprilisban, hogy nem csak az időjárás tekintetében, de a horgászat módszereiben is átmenetet jelent a tél, a téli peca és az igazi tavaszi peca adta lehetőségek között. Éppen ezért a teljes arzenált fel kell vonultatni, a gumiktól, a wobblereken át egészen a spinner baitekig, hiszen ma már a csukesz is játszik! 

Szóval egyedül vágtam a kalandnak, elterveztem, hogy mit és hol és mennyi ideig, de ember tervez Duna végez, végül odataláltam, ahova nem is indultam. 

Két botot vittem magammal, a cormoran black star drop shot botot a jászoknak, domiknak és az új kedvencet, a sötét lovat, a horgászbotok berettáját, az orsók IWC-jét, a Daiwa Powermesh & Tatula párost. 

Szó bennakad, száj tátva marad. Embertelen. Fogalmam sem volt, hogy ilyen van. Mindegy, hogy 5 gr vagy 20 gr - repül, a kis 165 centis bottal, repül messzebb, mint a spinning cuccal, senkit nem érdekel, hogy 23-as a fireline, száll, mint az álom. Zé, köszi, hogy rábeszéltél! Mától vitrinben laknak! ;-) 

Na, de bot&orsó-fétist félre, térjünk rá a lényegre. 

Ezen a pályán még soha nem jártam, de azonnal tudtam, hogy jó helyen vagyok, mert horgonyzás közben egy rablásból megugró kishal szinte beugrott a csónakba. 

Balin hajtotta, vagy domi, netán jász, nem tudtam, de reméltem hamar kiderül! 

A black star-ral és egy cranksterrel kezdem, szerencsére. a negyedik dobásnál jött az üzenet, hogy eddig és nem tovább. Karikában a kis botocska és dolgozik a vendég. Érzem, sejtem, hogy ki van a horgon, de mégis szugerálom a zsinór végét, hogy domi legyen. Nem ő lett. Egy kilóhuszas balin szépség pattant ki a vízből, majd pattant oda vissza a fotók után. 

Fincsi a crankster, minden balin szereti!

Na meg is nyugodtam. Megettem a szendvicskémet, iszogattam, élveztem a napsütést, élveztem, hogy egyedül vagyok a paradicsomban. Szuper a bandával pecázni, de ki akartam próbálni, milyen egyedül. Lesz még ilyen.

Hétköznap van, nem lazázik mindenki, úgy mint én, csörgött a teló. Miközben beszélek, látom, hogy 40 méterrel alattam nagyon hajtja valaki a kicsiket. Hamar elköszönök és rácsorgok a helyre. Sok dobás, de nem kéri. 

Aztán már az indulást fontolgattam, amikor egy bokor mellett odaver neki a barátunk, combosan. Éreztem, hogy ez már komolyabb versenyző, a kis black star állta a sarat, arra figyeltem csak, hogy a bokor alá ne jusson vissza. 

Sajnos ismét balin lett a jómadár, de ezúttal kettő fölött. Ő is hamar visszakerült a helyére. 

Egyszerűen a domi és a jász nem akarnak még feliratkozni a fogott halaim listájára! Balatoni pecásként elég későn kerültem egyáltalán a közelükbe, tavaly már akasztottam egy domit, de partig még nem jött egy sem. Ma sem, mert a második balin után már nem jött újabb versenyző és a harcsás hely sem adott halat, így ott csak a Daiwa páros tökéleteségében és a fantasztikus időben leltem igazán örömöm. 

A balinoktól elnézést kértem a zavarásért, bár tisztán látszott, hogy rég túl vannak már az íváson és zabálnak ezerrel. Elgondolkodtam, hogy vajon a tilalmi idők miért nem követik sokkal rugalmasabban az adott év időjárását. Idén elmaradt a tél és e miatt a balin és gondolom a csuka is már hetek óta túl van az íváson. Ugyanakkor januárban még simán lehetett fogni őket, amikor is Pisti 4 kilós balinjából kb 1 kiló volt az ikra. Nem hiszem, hogy elég a tilalmon kívüli viselkedést, döntést a hal sorsáról a horgászra bízni. Erre megoldás kell. 

PISZ! 

Már a cím is jelzi, hogy nem a szoksásos, pergetős, ragadozós dunai lazulás következik, de tény, és mindig újra és újra rádöbbenek, hogy egy jó balatoni bolognai peca a kőgátról legalább annyira kedves a szívemnek, mint mikor a süllő rázza a fejét a Dunán. 

Pistikével elhatároztuk, hogy felavatjuk a balcsit 2014-ben, és sikerült ehhez a legjobb hétvégét kiválasztani. Csodálatos idő, enyhe szél, melegedő víz, minden adott volt a remek pecához. Igazából akkora királyság a Balatonon mólóról bolózni, hogy elhatároztam, hogy megpróbálok pár hozzám hasonlóan fanatikus pergetőt meggyőzni és rábeszélni arra, hogy próbálja ki. Ezért egy kicsit tematikusabban is haladnék a szokásosnál. Fontos megjegyeznem, hogy én sem vagyok ebben profi és nem is szeretném eljátszani, ezért sem fogok regényt írni az ólmozás rejtelmeiről, amiről fingom sincs. 

Egy ekkora ponty kifárasztása bolóval életre szóló élmény!

A bot

Én egy hetes Manta Accord-ot használok és imádom. Sikerült már combos nagy pontyokat is partra zavarnom vele, de a keszegek fárasztása is nagyon élvezetes ezzel a pálcával. Könnyű, erős, gerinces, ezáltal gyors.

A mantának egy ilyen hármas potyesz meg sem kottyan

3 dologra érdemes figyelni, ha soha nem volt még 7-es boló botod. 

1. Soha ne vedd elő erős szélben. Erős szélben (30km/h +) ez a bot teljesen használhatatlan, nehéz tartani és akár el is törheted. Ha erős a szél, a bot maradjon inkább a tokban és vagy match vagy feeder legyen a fegyvered, vagy menjél haza aludni. 

2. Iszonyúan vigyázz a spicccre. A legtöbb ilyen botnak tűspicce van, rajta még 1-2 csúszógyűrűvel, na, a legtöbbször a bot nem is a fárasztás, hanem a szerelés pillanataiban törik, amikor az ember megpróbálja a csúszógyűrűt feltolni. Javaslom, hogy finomat forgasd balra-jobbra a gyűrűt, attól meglazul, utána már könnyen feltolható. 

3. Legalább 4 méteres meritőt használj hozzá, egy centivel sem rövidebbet. Egy hetes botnál ugyanis legalább 4 méteres merítő kell ahhoz, hogy akár egy 8 kilós ponty is megmeríthető legyen a nélkül, hogy a túl meredek szögben álló spicc eltörne. 

Ha ezeket betartod sok örömöd lesz a botban. És, ha ennyire macerás, minek a 7 méteres? Én eddig 5 méteressel nyomtam, sokkal kevesebb a gond vele, viszont nem tudsz annyira pontosan egy ponton, bot alatt pecázni vele. Balatonon a mólóknál sokszor, legtöbbször a kő tövében jár a hal, azaz a parttól 3-5 méterre. Ebben a zónában halál pontosan ugyanoda tudod tenni a csalit, az etetést és ennek van jelentősége. 

Az orsó

Szinte mindegy is, én három dolgot vettem figyelembe, a súlyát, a fékjét és az árát. Egy Ryobi Ecusimám van, tökéletes a feladatra. Nem hiszem, hogy túl kellene ezt gondolni, nem pergetni kell a kereplő. 

Egyebek

Nos, na itt nem szeretnék elveszni, mert ehhez nem annyira értek:

- hallgattam az eladóra a boltban és 5gr maros úszókat vettem, olyanokat, amelyeken belül fut a zsinór. 

- Imádom a colmic fendreel-t, leánykori nevén fendert, az a főzsinórom 18-as a nagy ponyok miatt és 14-es g-line az előkém. 

- olmokból van fent egy 2 gr csúszóólom, és dinsmores olmokból csináltam osztott súlyozást. Ez még a viszonylag erősebb sodrás mellett és szélben is helyben tartja a csalit. 

- drennan horgokat használok, 8-10-es. 

Csalik

Na most először voltam tudományos az etetőanyag terén és azt kell, hogy mondjam, hogy működött. Hideg még a víz így ez a tubertini cucc nagyon bejött, a kőgáton körülöttünk nem fogott senki, de mi kaszáltunk egész reggel, pedig a többiek is jó helyen ültek. 

Csalinak mi mindig a Haldorado neon lebegő feeder master red tunning giga carp extra pro csalit használjuk, mert ez bevállt. Faszt. Kukorica, csonti, nyáron csemege kukorica, ha kint vannak a nagy pontyok, akkor dipbe áztatott lófog kukorica a nyerő. Biztos király a pellet is, de még nem szorultunk rá. 

Na szerintem kb ennyi okossággal már neki lehet indulni és lehet sikerélményeket szerezni. Hajrá! 

A pecáról pedig képekben, 2,5 óra peca alatt fogtunk 2 pontyot, igaz kicsiket, 13 dévért, 3 hatalmas karikát, 1 gardát és 1 kárászt. Majd 20 fogott hallal igazán élvezetes egy peca volt, tökéletes szezonnyitó, fantasztikus időben! 

PISZ!