Az van, hogy kiborít és felbosszant és kvára idegesít ha egy harc esélytelen. És akkor én ezt most megírom, és akkor majd sasolhatok a szokásos köveimen, hogy ha jön a motoros és világít a reflektor és akkor mondom, hogy neeeeeeem, nem én vagyok az a fischfüker.

Leszarom, ez akkor is bőszít és felháborít.

A pilismaróti spiccen egyet dobtunk és mindketten azonnal akadtunk. Egy olyan pályán, ahol nincs akadó. Aztán érzem, hogy jön az akadó. Két háló emelkedett egymás mellett. Az egész öböltorkolat le volt zárva, egy kisebb lukú és egy nagyobb lukú hálóval. Tökéletes csapda, mindennek, ami úszik. És miért nincs jelölve, és hol a halász? vagy ez rabsicé? vagy a halász a rabsic? vagy mi a fax van? 

Szóval ott állunk mint fax a lakodalomban és nem tudjuk kiszabadítani a wobblereket. És akkor jön a motorzúgás...De nem miattunk jött a hajó. Az öböl másik végén matatnak. Én kiabálok oda nekik, akkor kapjuk a reflektort a pofánkba. Odajönnek. Hárman vannak, nem ellenségesek, sőt segítenek kivenni a wobblert. De mintha ők lennének zavarban. Meg a főnök keszegnek nézi a hálóban döglődő balint. A balint, ami kutya vagy disznótáp lesz egy ilyen este után. Ott a csónakban a 300 literes dézsa. Nyilván megtelik minden éjjel.

Mit pofázok, visszakaptam a wobblerem. El sem kérték az engedélyem, pedig megtehetnék, ha ők azok, akiknek mondják magukat. De akkor miért vannak zavarban. Mi a fax folyik itt?? 

Na mindegy. Miért lehet a természetes vizeinken jelöletlen hálókat lerakni? Miért lehet a természetes vizeinken halászni? Miért lehet a természetes vizeinken szelektálás nélkül irtani a halat? Miért szarja ezt le mindenki? Miért lehet az érdekeknek ezt a feudális hálóját ilyen remekül fenntartani? Nyilván, mert mindenki leszarja....

Itt van a MI EZ KESZEG? Balin. Jól néz ki, mi? Amiről nem tudok, nem fáj.

Miért nem lehet nálunk is úgy, mint Németországban? Miért nem lehet betiltani a természetes vizeken a kurva halászatot? Hogy legyen így erkölcs a Duna partján, ha lehet, hogy maga a hatóság a legnagyobb haltolvaj? Ki ellenőrzi őket és mikor? Ki válaszol majd a kérdéseimre? 

NINCS PISZ

Ma estére volt kitűzve az első dunai peca az Ebro-s túra után. Szerveztem volna társakat is, de a Mester holnap ér rá, Pistinek meg nem jött össze. Szóval egyedül vágtam neki. Csináltam teát termoszban, hátha hosszú lesz a kaland. Lefelé a kocsiban nem volt annál komolyabb ambícióm, mint, hogy a Dunában lemossam a csizmámról a kutyaszart, ami a fűtött kocsiban szinte elviselhetetlenül büdös volt.

Mikor leértem megörültem, hogy nincs lent egy kocsi sem. A Mester mondta, hogy tökéletesen ideálisak a körülmények, de mégsem fogott senki mostanában, gondolom ezért nem volt ma pörgés.

De mikor kiszálltam a kocsiból, a földre pottyant a mosolyom: az öböl túlpartján 3-4 vérprofi sporttárs, akik a fehér fejlámpájukkal úgy pásztázták a vizet-eget-földet, mint a legjobb balatoni diszkófény, épp arról beszéltek üvöltve, hogy holnap inkább mennek a házirétire, mert ott biztos jobban eszik a potyka, mint itt. Szerencsére épp pakoltak.

Na ok, mire beálltam, ahova akartam, már béke volt. Se hold, se szél, alacsony vízállás, frankó a pálya. Egy olyan helyre álltam, ahol idén már 4 süllőt fogtam. Igaz csak piciket, de fogtam. Pont azon tűnődtem, miért csak a kicsik állnak be ide. Aki nem ismeri ezt a követ, meg sem állna itt. Pedig ez a legígéretesebb szakasz. Itt erősen letörik a kövezés és méterekkel mélyebb a víz.

Az én egész HART wobbler rajongásom 2 éve kezdődött az Ebron, ott vettük meg az első Gummykat és Raptorokat. Mikor idén kint jártunk az első napon áttúrtam a guide-ok wobbleres dobozát és volt benne EGY T105-ös gummy, azaz a piros-fehér. Aztán az indulás előtt a német főnök ajándékozott nekünk két régi HART-ot, egy piros fehéret, fél szemmel, ezt Pisti vitte el, én pedig kaptam egy sárga pöttyös fehéret. Kicsit sérült volt már a gumija és a hátsó hármashorog úgy állt, mint Király L. Norbi fogsora, de élesek voltak, mint a beretva és szépen úszott a kicsike. Na ezt tettem ma fel elsőnek.

Igazából még meg sem érkeztem, még bele se kezdtem, amikor a második dobásra jött az ütés-bevágás. A hal keményen védekezett. Tudtam, hogy süllő, de néha kemény balinosakat rúgott. Idén még nem is akadtam össze ilyen harcos süllővel a Dunán. Jó pár percig dolgoztunk egymáson, pedig egy gyenge áramlásos pályán ment a csata. Aztán láttam, hogy fogja mindkét hármas. A partra emeltem a 70-es monot fogva.

Gyönyörű, erős, vaskos kettesforma süllő feszült a HART dupla fogságában:

És kész is. Nyugi megjött. Duna Drágám visszafogadott, sőt, megajándékozott egy gyönyörű hallal.

Ledobáltam még két pályát, de már minden görcs nélkül. Két órával a kezdés után, már a kocsiban ültem, zenét hallgattam, néztem az én szépséges Dunámat és a teát szürcsöltem.

Megjöttem, Drágám, jó újra itthon!

PISZ