Nem tudom ki hogy van vele, de én erősen babonás vagyok a horgászat és a ruhák összefüggésében. Bárcsak elmondhatnám, hogy bizonyítható az az állítás, hogy vannak szerencse és halhozó ruhák, de sajnos nincsenek. Nincsenek, mert már szétszakadt a kék quicksilver pólóm.

A dolog úgy kezdődött, hogy egyik szezon végén rendezgettem a horgászfotókat, élvezettel idéztem vissza a tavaszi, nyári és őszi emlékeket, amikor észrevettem, hogy a szezon 3 legnagyobb halánál is ugyanabban a világoskék quicksilver pólóban vagyok.

Addig nem volt ebben semmi tudatosság, de onnantól elkezdtem a kék pólót hordani, és mindig fogtam, amikor rajtam volt. Holmi cinikus olvasók, most nyilván azt mondanák, hogy miután abban mentem horgászni mindig, nyilván abban fogtam, és igazuk is van. Addig hordtam, ameddig le nem mállott rólam. De az is igaz, hogy soha nem hagyott cserben, ha az volt rajtam pár szaros keszeget legalább, de biztos fogtam.

Azóta is keresem az utódját, de sajnos még nem találtam meg. 3 baseball sapkám van, amiben járok, ebből kettő teljesen el van átkozva, egyedül a harmadik szokott jól szerepelni, de az sem mindig, illetve van egy polár pulcsim, amit a képen lévő süllőnél is viselek, ő jól indult, ősszel sok halat adott, illetve a szerencséjét átmentette februárra is, két szép csukát fogtam benne, de utána megállt nem adott több sikert.

Szóval, igen, babonás vagyok, nem csak a szerencse-wobblereim, de a szerencse ruháim is megvannak és rohadtul keresem a kék szakadt póló utódját.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.