2011.09.04. 23:47
Süllő és a wobblerkészítő
Kicsit izgultam, mikor ma lementem, hogy fogok egy újabb betliből sztorit rittyenteni. Már én is unnám olvasni. Szerencsére nem ez történt.
Hida és a fia Miki úgy döntöttek ma csatlakoznak. 8kor indultunk, Hida pontos volt mint mindig és a szokott helyen kezdtük a pergetést. A víz még mindig alacsony volt és rablást sehol nem lehetett hallani. Végigdobáltuk a szokásos szakaszt, minden eredmény nélkül. Aztán én feljebb vonultam és azon a helyen kezdtem dobálni, ahol életem második dunai süllőjét fogtam, azon a varázslatos estén, mikor 2 süllővel és egy balinnal fertőződtem meg a dunai pergetés által.
A negyediket dobhattam, az ssr már a lábam előtt volt, láttam a vízfelszínen és már emeltem ki, amikor leszedte a süllő. Hihetetlen volt, 60 centi zsinór volt kint, azon vergődött a kicsike. Rövid csata után nyakon fogtam. Meg voltam döbbenve, hogy meglett. Ezeket a halakat idén szinte mind elvesztettem. És akkor rájöttem: lusta voltam a vastagabb 3x vmc horgokra cserélni, a gyári vékonyabb horgok maradtak fent. Vissza fogom cserélni az összes wobbleremen. Menő dolog harcsától tartva vastag horgokra cserélni, de ez lehet az oka az idei rengeteg elvesztett halnak. Sőt asszem a gyári horgok alá megyek és még vékonyabb gamakatsu hármashorgokra cserélem a garnitúrát. A harcsák bekaphatják, viszont a süllők nem fogják elereszteni és ez a lényeg.
.jpg)
A halat bilincsre tettem, akkor kilósra becsültem, de sikerült végre ismét a kilós határ fölé lopakodni, igaz csak húsz dekával. Leültem kicsit pihenni. Ekkor szólított meg egy ismeretlen és Lehel felől érdeklődött. Megadtam neki a számát és feltettem az első kérdést, amit ilyenkor szokás: "Mivel dobálsz?". "Hát ilyen sajátkészítésű wobblerekkel." - Azonnal kíváncsi lettem és Mezei Imre kolléga meg is mutatta a gyűjteményét.
Párszáz forintból készít olyan tökéletes wobblereket, amikért lazán perkálnánk 2-3 rugót a bótban. Egy óra egy wobbler elkészítése, mondta. Tényleg szépek voltak és mint megtudtam nagyon eredményesek. Irígykedni kezdtem. Mekkora élmény lehet egy saját készítésű wobblerrel halat fogni. Vele ez 1982-ben történt meg. Azóta készíti a saját wobblereit, soha nem adott el, de néha elajándékozott párat. Talán ha újra találkozunk, kapok egyet én is. :)
Hida és a fia hazatértek, én még dobáltam, de nem erőltettem. A halam és a sztorim már megvolt. Eljöttem még 11 előtt. Még egy fotó a bébiről és már indultam is:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SenSe 2011.09.05. 21:17:01
Utolsó kommentek