"Írd ki a blogodra, hogy a Duna mindenkié, aztán köpjél az égbe és álljál alá." Ezek voltak egy volt barátom utolsó hozzám intézett szavai, miután megszakította velem a kapcsolatot, mert azt vélelmezte, hogy az ő helyén fogtam a decemberi harcsámat. Mennyire fontos a tuti horgászhely? Egy barátságot megér? 

 

sullo1_1.jpg

Nem ebben a kontextusban akartam írni az idei szezon első pecájáról, de egy horgász-blogger kolléga rám írt, miután látta, hogy Visegrádon fogtam a süllőt, hogy legyek már olyan kedves és ne nevesítsem, hogy Visegrádon fogtam, mert ők is ott pecáznak és nem kell a konkurencia. Na és akkor itt nekem elpattant egy régóta cseszegetett húr. 

Ez a helyféltés bizonyos embereknél olyan mértékű paranoiává vált, ami teljesen felfoghatatlan. Kezdjük azzal, hogy a horgászat egy hobbi, amit azért csinálunk, hogy kikapcsolódjunk és jól érezzük magunkat. Bocs, én ezért csinálom. Szomorú az, ha valakinél a horgászat, illetve a horgászatban való sikeresség az élet egyéb területein szerzett kudarcok, frusztrációk kompenzálásának egyetlen eszköze. Haver, kezdj el élni! 

Továbbá szerintem viszonylag alacsony azoknak a horgászoknak a száma, akik naphosszat otthon ülnek teljes menetfelszerelésben és azt várják, hogy végre valaki feltegyen egy képet, amin a hal farokúszója alatt látszik annyi a kövezésből, ami alapján potom 2-3 óra google earth-özés után be is lehet tájolni, hogy hol fogta a mókus a halat és azonnal lehet menni és jól kitúrni a fazont a helyéről. 

Én vagy 10 postban írtam már meg, hogy Visegrádon pecázok és mégsem kellett még soha sorban állnom ott a halért. Vagy 20 postban méltattam a balatonmáriai kőgátat, csatornát, mégis mindig van helyem és még soha nem kellett a postomon felbátorodott bevándorló hordákat vágóhoroggal a vízbe baszkodnom. 

Nem utolsó sorban blogger vagyok, ami azt jelenti, hogy megosztom a tapasztalataimat. Viszonylag kevesen olvasnák azt a gasztró bloggert, aki beszámolna róla, hogy megcsinálta élete legjobb répatortáját, de a faszt fogja leírni a receptjét, nehogy már ti parasztok is ehessetek ilyen finomat. Kellenek a konkrétumok. Szerintem azzal ma már nem lehet "eladni" egy blog post-ot, hogy: "öreg este volt már mire a vén folyó partjára értem. Ó Duna, kalandozásaim állandó helyszíne, Te." Ez a style a magyar horgasz '83 augusztusi számába való nem blogba. 

És az okoskodás végére egy széljegyzet, mi 2005 óta járunk Visegrádra, amikor még a madár sem járt arra, élek a gyanúperrel, hogy a blogger kolléga később érkezett esetleg akár a beszámolóim hatására, de más már ne jöjjön ide, mert ne. Ez egy olyan dolog, amit nem szeretek a magyar mentalitásban.

Szerintem ez gigantikus faszság és még egyszer sajnálom azokat, akiknek csak az "EZAZÉNHELYEM"re áll fel. Nagy a Duna és aki dolgozik, annak nincs ideje minden nap a víz partján dekkolni, szóval elférünk. 

Szóval elfértünk most csütörtökön is, amikor Pistivel nekivágtunk a visegrádi kövezésnek. 

img_20160505_232252.jpg

Másfél hete született meg édes Bori lányom, így a napokban nem a pecáé volt a főszerep, de most már le kellett jönni! Tökéletes volt az idő, a víz éppen pezsdült, bizakodtunk Pistivel! 

20160505_182828.jpg

Mindezek ellenére teljesen döglött volt a pálya. Próbáltuk az összes tuti és teljesen titkos helyünkön, a katlanokban, a felső öbölben és az egyenesen is, de nem adta. Néhány keszegugráson kívül semmi nem volt. 

Igazából, amikor visszanéztem a fárasztásról készült filmet, akkor jöttem rá. Akkor jöttem rá, miért van az az 5-10 perces idősáv, amikor esznek a süllők. Miért egyszerre. Ezen a szakaszon minden este elmegy 2 nagy utasszállító hajó felfelé. Ezek a hajók elég komoly hullámokat vernek és ebbe a hullámzásba már többször fogtunk süllőt. Most is ez történt, a hajók hullámai felkavarják a partszélben a vizet, ez megzavarja a kishalak tájékozódását és ekkor támadnak a süllők! 

Teljesen a kő mellett verte le a süllőm a 11 centis fehér original-t és olyan komolyan védekezett, hogy nagy tüskést vártam. 3-4 percig is dolgoztunk egymáson mire feljött a szépség! 

20160505_210733.jpg

Ugyanebben a hullámban Pisti is kapott egy rávágást és a kövön mellettünk horgászó kolléga is. Utána viszont megint kusspofabe. Szóval egyértelművé vált, hogy néha a német kalandvágyó cruiser-nyugdíjasoknak köszönhetjük a visegrádi süllőket. Vielen Dank! 

Még megtolok egy videót a kalandról, aztán már tényleg alá állok. 

Pisz! 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fishndirt.blog.hu/api/trackback/id/tr798695282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ridgeback · http://akvariumipecas.wordpress.com/ 2016.05.08. 08:18:51

Először is szeretnék gratulálni a kislányod születéséhez, nincs is más ehhez fogható!
Másodszor, gratula a szép süsühöz.
Harmadszor nagyon egyetértek az általad leírtakkal, és van hozzá egy kis saját tapasztalás is. A helyből és a fent nevezett horgász-blogger viselkedéséből kiindulva élek a gyanúperrel, hogy én is ugyanennek az embernek a paranoiával átszőtt képzeletvilágába futottam bele. Korábban nekem is írt, hogy vegyek le képet a blogomról, pedig mi többször horgásztunk korábban közösen, és ha nem is haveri, de úgy éreztem egy jó sporttársi viszony van közöttünk, ráadásul én sok mindent tanultam is tőle. A héten viszont kicsúcsosodott a kettőnk közötti feszültség, miután kaptam tőle egy szitokszavakkal teli gyűlölettől csöpögő levelet. Az ok természetesen ismét a helyféltés, megvádolt azzal, hogy én az ő helyeire a haverjaimat hordom csapatostul! WTF!? Köpni-nyelni nem tudtam, tekintve, hogy ezeken a helyeken vagy egyedül, vagy a 12 éves fiammal pergetek. Időnként mondjuk már a kislányom is perget, illetve a 3 éves kicsi fiam elkezdett spiccbotozni, úgyhogy nyilván veszélyt jelentünk, hiszen sáska-hordaként fogjuk letarolni a Dunakanyart! :D
Görbüljön!
Dósa István
akvariumipecas.wordpress.com/

Fischfucker 2016.05.08. 09:29:34

@ridgeback: Szia István! köszönöm az elismerő szavakat! Igen ez ilyen és ilyen is marad. Nem tehetünk mást, mint elengedjük az ilyen embereket. A horgászat öröm forrása kel hogy legyen, nem ármány és háború terepe. Ez csak peca nem a kibaszott Game of Thrones! ;)
Üdv: Kristóf
süti beállítások módosítása